Mint ősszel a madarak

 

Mint ősszel a madarak

 

Pedig csak kicsit akartam egyedül lenni,

És most nincs mellettem senki.

Engem aztán jól itt hagytak,

Mint ősszel a madarak!

 

Pedig vártam ám, hogy szeressenek,

De ne durván, csak szelíden.

Engem aztán jól itt hagytak,

Mint ősszel a madarak!

 

Pedig tudok ám szépen szeretni,

Csak féltem, ne lássa meg senki.

Engem aztán jól itt hagytak,

Mint ősszel a madarak!

 

Mit akartam, most jól megkaptam,

S hozzá ablaktalan falakat.

Engem aztán jól itt hagytak,

Mint ősszel a madarak!

 

Ki zörget, hasztalan,

Kapumon lakat van.

Engem aztán jól itt hagytak,

Mint ősszel a madarak!

 

Kerítek létrát, magasat,

Elhagyom az ablaktalan falakat.

S ki tudja, talán magamat?!

  • Mint ősszel a madarak!

 

 

Ózdi Zsuzsanna
Author: Ózdi Zsuzsanna

Ózdi Zsuzsanna az Irodalmi Rádió szerzője. Folyamatos keresés, kutatás az életem. Mindig keresek valamit. 1969-ben csodálkoztam rá először erre a világra. Azóta próbálom felfedezni. Csodálatos expedíció ez, teli hegyekkel, völgyekkel, könnyekkel, kacagásokkal. A művészetek segítettek, segítenek megérteni, eligazodni, továbbmenni… Eleinte lefestettem, később eljátszottam, most pedig leírom, amit a lelkem diktál. Gyerekként lefestettem… csendes, nyugodt, szép, színes világot képzeltem el és próbáltam visszaadni. Így születtek első tájképeim. Közben elkezdtem játszani a színekkel. Később a hangszeren játszott zene bűvölt el. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen olyan hivatást találtam, amely utat enged a játéknak, és amely során tündéri játszótársakra lelhettem: 1995 óta tanítóként folytatom az utam. Beloptam a művészeteket a dolgos hétköznapjainkba: alkotótábor, közös hangszeres zenélés, fellépések… A gyerekként csendes és nyugodt világ felnőttként kezdett zajos és zaklatott lenni. Nem tudom, áldás vagy átok, de az érzelmeim vezérelnek, melyek erősek, intenzívek. Olyannyira, hogy maximálisan megélem őket: teljesen fenn, vagy teljesen lenn. Kacagva sírok és könnyezve nevetek. Ilyen alkattal nehéz „szót érteni” a világgal. Hogy tudnám elmondani? Hogy tudnám leírni? És egyszer csak jöttek a sorok. Néha csak egy gondolat, néha egy egész vers… Aztán meglepődtem: akiknek megmutattam, azoknak is mondott, adott valamit. Örültem, mikor a visszajelzések arról árulkodtak, hogy írásaim többféleképp értelmezhetők. Így talán...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


kussvét

A csokinyúl egyre inkább ráébredt, hogy a húsvét valójában csak egy hatalmas átverés. Az egész évi kemikáliákkal teli édességhegyek, a műanyag tojások, amiket a gyerekek

Teljes bejegyzés »

Kiáltás

Riadtan kiáltok: Magamra maradtam! Egyszál gyertya magam. Lángja rezzenésében Trópusi esők sírása Rejtezik. Egyedül nézek, Félénken, Megrettenve, Emberek gyűrűjében, Mit hoz a holnap Számomra? Sorsom

Teljes bejegyzés »

Húsvéti megtisztulás

A járvány hatása félelmetes volt! Mire János megérkezett, már hömpölygött a tömeg az elkerített hegyen. Félelmükben egészen a kerítésig nyomultak, de az őrök visszakergették őket.

Teljes bejegyzés »

Kikelet

Kikelet   Házam előtt színes virágokban beköszöntött a tavasz, Aranyeső sárgállik a magnólia alatt. Piros tulipánok násztáncukat járják, Nárciszok, babarózsák a méheket kívánják. Lila jácintok

Teljes bejegyzés »

Húsvét reggelén

Tavaly húsvétkor esős, hűvös időre ébredtünk. Ez a versem akkor született.
Ezzel kívánok mindenkinek csodás húsvéti ünnepeket!

Teljes bejegyzés »