Tánc a szélben

Tánc a szélben

 

 

Táncol a szegfű a szélben,

Illata száll, de serényen.

Rebben a lelkem a mélyben,

Gyermeki képem idézem.

 

Egy pici lepke

Száll a kezemre.

Nézek az égre,

Kéklő tengerre.

 

Széttárt karokkal

Forgok a Nappal,

Vállamra csusszant

Szalmakalappal.

 

Szilvafa ága,

Mind-mind virágba.

Szél fújja szerte,

Teljesül álma.

 

Szirma az égen

Úszik fehéren.

Illata lebben,

Bódít a szélben.

 

Táncolnak szirmok a szélben,

Illatuk száll, de serényen.

Rebben a lelkem a mélyben,

Gyermeki képem idézem.

 

 

 

Ózdi Zsuzsanna
Author: Ózdi Zsuzsanna

Ózdi Zsuzsanna az Irodalmi Rádió szerzője. Folyamatos keresés, kutatás az életem. Mindig keresek valamit. 1969-ben csodálkoztam rá először erre a világra. Azóta próbálom felfedezni. Csodálatos expedíció ez, teli hegyekkel, völgyekkel, könnyekkel, kacagásokkal. A művészetek segítettek, segítenek megérteni, eligazodni, továbbmenni… Eleinte lefestettem, később eljátszottam, most pedig leírom, amit a lelkem diktál. Gyerekként lefestettem… csendes, nyugodt, szép, színes világot képzeltem el és próbáltam visszaadni. Így születtek első tájképeim. Közben elkezdtem játszani a színekkel. Később a hangszeren játszott zene bűvölt el. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen olyan hivatást találtam, amely utat enged a játéknak, és amely során tündéri játszótársakra lelhettem: 1995 óta tanítóként folytatom az utam. Beloptam a művészeteket a dolgos hétköznapjainkba: alkotótábor, közös hangszeres zenélés, fellépések… A gyerekként csendes és nyugodt világ felnőttként kezdett zajos és zaklatott lenni. Nem tudom, áldás vagy átok, de az érzelmeim vezérelnek, melyek erősek, intenzívek. Olyannyira, hogy maximálisan megélem őket: teljesen fenn, vagy teljesen lenn. Kacagva sírok és könnyezve nevetek. Ilyen alkattal nehéz „szót érteni” a világgal. Hogy tudnám elmondani? Hogy tudnám leírni? És egyszer csak jöttek a sorok. Néha csak egy gondolat, néha egy egész vers… Aztán meglepődtem: akiknek megmutattam, azoknak is mondott, adott valamit. Örültem, mikor a visszajelzések arról árulkodtak, hogy írásaim többféleképp értelmezhetők. Így talán...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A modern civilizáció halála?

Tán elrabolta Hádész szép Európét előled Zeusz, hogy lelke hajón haldoklik, Európa partjai előtt, míg Posszeidon tétlenül nézi vizén tragédiánkat? Author: Erdei Péter Informatikus, vegyészmérnök,

Teljes bejegyzés »

Elmondom neked!

Úgy szeretnék bejárni veled ezer tájat, Lefotózni minden apró kavicsot, minden zöld fűszálat. Válladra hajtanám a fejemet, Miközben együtt kémlelnénk a kék eget. Szellő szárnyán

Teljes bejegyzés »

Az angyal

Péter roppant tudatos harmincas éveiben járó fiatal férfi volt, aki szerette maga irányítani az életét. Nehezen alkalmazkodott másokhoz, ezért többnyire egyedül dolgozott. Szabadúszóként nem okozott

Teljes bejegyzés »

OLY’ ÉVEKET ÉLÜNK

       OLY’ ÉVEKET ÉLÜNK   Oly’ éveket élünk, hol fontos a SZERETET, Hisz’ beszélni ma erről, nem lehet eleget. Szülő és gyermek ki manapság

Teljes bejegyzés »