Őszi varázs

Már várom a hulló falevelet,

csípje dér az álmos reggeleket.

Napról napra csendesebb a táj,

költözésre készül sok madár.

 

Ezerszínű ősz borítja a kertet.

Reccsen az ág, lobban a tűz,

a múló nyárhoz sok szép emlék fűz.

 

Úgy várom én a hulló falevelet,

ha pirkadatkor köd  borít be folyót, hegyet.

 Reggeli kávé gőzölög a teraszon,

didergő ördögszem táncol az avaron.

 

Szeretem az ősz bordó illatát,

friss tócsákban lépteim zaját.

Útnak indult sok kisiskolás,

mindenütt vidám kis csacsogás.

 

Ezerszínű mesetáj, vándorútra invitál,

hívogat szép kerek erdő,

óriás lombok, égig érő.

Vadgesztenye felém integet,

beborít ő parkot, teret.

 

A macskakövön esőcseppek landolnak,

a kávézó ablakán szomorú szívek,

kifelé bámulnak.

Siratják mit magával vitt a nyár,

nem tudják, hogy a változás sok csodával jár.

 

Sütőtök szőnyeg borítja a földeket,

kék fürtök üdvözlik  a szorgos kezeket.

Almáspite illat járja be a tereket,

mely haza csábít minden játszó gyermeket.

 

Már vártam a hulló falevelet,

 már dér csípi az álmos reggeleket.

Ismét csendes lett a táj,

úton van már sok madár.

 

Fekete Adrienn
Author: Fekete Adrienn

Fekete Adrienn vagyok és Szombathelyen élek. Egészen a húszas éveim elejéig nem gondoltam az írásra. Az irodalom órák mindig is a kedvenceim közé tartoztak, olyankor úgy éreztem, hogy egy másik univerzumban kalandozhatok, ahol nem kell ragaszkodni a realitáshoz, nincs számolás, táblázatok, és nem hatnak rám a fizika törvényei. Szeretem azt, ahogy az írók beengedik az olvasót a fejükbe, de meghagyják a lehetőségét, hogy mindenki egyéni módon értelmezhesse a leírtakat. Ettől válik bensőséges és személyes élménnyé egy könyv vagy bármely mű. Mikor előszőr írtam le egy szöveget, talán önismereti célból csak a saját szórakoztatásomra, úgy éreztem közelebb kerülök a belső világomhoz, melyet olyanná formáltam a szavak ereje által, amilyenné csak szerettem volna. Mikor leveszünk egy könyvet a polcról, gyakorlatilag jegyet váltunk egy utazásra, s az úti cél lehet a borzongások földje, Hamupipőke mesevilága, vagy egy embert próbáló kaland a dzsungel közepén. Ha terhessé váltak számomra a hétköznapok vagy úgy éreztem, hogy mélyebb szinteken nem tudom átadni a gondolataimat, az íráshoz folyamodtam segítségül. Máskor csak egyszerűen megérintette a lelkemet valami vagy valaki. Számomra ez az egész egy varázslat, melyben a pálca a toll, a papír a keret, s az ihlet a varázspor.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Rózsa Iván: Egy-két kutyaalom

Rózsa Iván: Egy-két kutyaalom Választhatunk? Melyik klán legyen hatalmon?! A két kutyaalom tulajdonképp egy alom… Öleb-celeb had elosztja maga közt a gazdiktól kapott csontot: A

Teljes bejegyzés »

Bitek

Linett hiába olvasta újra az anyagot, nem állt össze a kép. Pedig a nyomozók mindent elmondtak neki. Ha ő nem érti, hogy fogják érteni az

Teljes bejegyzés »

Ülj le tüzem mellé

Ülj le tüzem mellé: Hideg most a tél. Fénylő jéghegedűn Dalt zenél a szél. Ülj le tüzem mellé: Dermedt a világ. Fagyóriás járja Csendben az

Teljes bejegyzés »

Amikor leszáll a köd…

Amikor a tengerre leszáll a köd, csodálatos dolgok történnek. Ezüstösen örvénylik a víz felett, óriási gomolyokban hordja a szél. A függöny hol föllebben, hol lehull,

Teljes bejegyzés »

A rokonlátogatás

Herczeg Nelli morogva vonszolta gurulós bőröndjét. Jó gazdagon megpakolta azokkal a fontos dolgokkal, amikről úgy vélte, hogy a két hét alatt szüksége lesz Angyalréten a

Teljes bejegyzés »