Rám omlottak a falak
Lelkemben kavarognak a vágyak
mint őrültet, kit béklyóba zártak
a fejemben reménygondolatok
bent rekedtem, magam foglya vagyok.
Kitörni nem tud csak a képzelet
szabályok irányítják létemet
álmodozok sötét éjszakában
örömöm nem lelem őszben, nyárban.
Bezárultak a kapuk előttem
nem ér el sehová sem kérésem
túl sokat adtam oda szívemből
nem fogok engedni a hitemből.
Rám omlottak a falak már régen
önző emberek közé kerültem
álmokat én soha sem kergettem
életemet újra kell terveznem.
Author: Gáll Júlia
Hitvallás Szeretek olvasni, szeretem a verset, olvasni, írni jó feltölti lelkemet szóvirágokkal díszítem az életem, színesre pingálom az elárvult csendem, lesem a Napot, hogy a fénye elérjen Holdat figyelem, hogy álmom édes legyen, néha egy csillag az égről rám mosolyog rájövök én is csak egy kis vándor vagyok, s egyszer, mint hullócsillag porba lehullok.
