Bora Ildikó: Voltam s maradok

Ha majd egyszer végleg hosszú útra megyek,
Felidézed néha egy régi versemet?
Szirmok bomlásában, madárcsacsogásban
Meghallod-e hangom, ha már messze szálltam?

Ha hozzád suhanok patakcsobogásban,
Szárnyak csapásában, darázs dongásában,
Meglátod-e arcom holdvilág-tükörben,
Fellebbented-e majd éjfátyol-leplemet?

Zizegő papírból kibontod-e lelkem?
Olvasod soraim jégvirágos télben?
Tűzhelyedre, ha majd felteszed a kávét,
Tudod, hogy odaát vár valaki rád rég?

Játszva szép szavakkal, rímelő sorokkal
Nyújtottam át, mim volt, vallomásaimat,
Elhamvadt vágyakat, szerelmes álmokat
Oly korban, hol ágyúszó vert ritmusokat.

Vérző rigmusokat azért faragtam én
Néked, hogy értsd: érted születtem egykor rég,
Érted hullott sorok felett éji könnyem,
Téged szolgált minden egyes fájó rímem.

Ha síromon burjánzik vad tüskebokor,
Életem s holt nevem belepi szürke por,
Dal zsong fűben, fában, ezernyi virágban,
Őrzöl-e majd szíved halk dobbanásában?

Átfonlak szelíden, mint szellősusogás,
Költő voltam egykor, s tán nem is tettem mást,
E néhány soromat papírra vetettem,
Tünékeny varázzsal vidítottalak fel.

Ha egy éber éjen még eszedbe jutok,
Új barázdákat szánt tollam a papíron,
S nevem bár nem őrzik veretes kánonok,
Nem éltem hiába, mert költő maradok.

Bora Ildikó
Author: Bora Ildikó

Bora Ildikó az Irodalmi Rádió szerzője. Eddigi életpályám során jó néhány foglalkozást űztem, voltam tanár, ügyintéző, ifjúkoromban operaénekesnek készültem, de az írásban találtam meg igazán önmagam. Minden egyes fázisát élvezem, az alapötlet megszületésétől kezdve a kézirat nyomdakészre formálásáig. Szeretek csukott szemmel révedezni, sosem látott világokban jönni-menni. A történeteimben az lehetek, aki nem vagyok, és a történeteim által lehetek az, aki valóban vagyok. Gyermekkoromtól kezdve gazdag fantáziavilágról tettem tanúbizonyságot, az édesanyámtól hallott meséket továbbgondolva újabb és újabb történeteket találtam ki. Diákéveimben versekkel próbálkoztam, később felfedeztem, hogy a prózában is otthon érzem magam. Eleinte rövidebb humoros történeteket írtam, majd 2017-ben, az Aba Könyvkiadó gondozásában megjelent A rettegés piramisa című regényem, ami egy Egyiptomban játszódó, kalandokkal és szerelmi szállal fűszerezett bűnügyi história. Gyermekkoromban öt évet töltöttem Kairóban a családommal együtt, így a könyvben szereplő helyszíneket volt alkalmam a valóságban is megismerni. Rövidebb prózai műveim témáját egy-egy érzésből, hangulatból, színekből, illatokból merítem. Jártamban-keltemben figyelem az embereket, mozdulataikat, hanglejtésüket, és máris körvonalazódik a fejemben egy újabb novella szereplője. 2021 őszén csatlakoztam az Irodalmi Rádió alkotóközösségéhez, ez év novemberében jelent meg egy novellám (Lelki szemetes) az Irodalmi Rádió Szegény az ördög, mert nincsen neki lelke c. kötetében. Ettől kezdve az Irodalmi Rádió szinte valamennyi antológiájában olvashatók...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Piros pünkösd napján

Piros pünkösd napján     Kékszínbe öltözött égi kertekben nyílik milliónyi pünkösdi rózsa. Szél suhan zöldellő földi réteken, szívünkhöz szól ezernyi dicső szózat.   Száll

Teljes bejegyzés »

A kék virágos csésze

Ez a novellám az Irodalmi Rádió A tárgyak lelke című antológiájában jelent meg.   A nagyszünetben a szertárba mentem a kék virágos porceláncsészével, amit eddig

Teljes bejegyzés »

Napfogyatkozás

Száguld… fut a vágy, rohan az akarat, át a városon, betöri az ablakot, ki a falakat, leül nálad, s kérdően néz rád: Figyelsz te? Gondolsz-e

Teljes bejegyzés »

Anyám illata!

Anyám illata! Nem használt drága parfümöt, mégis neki volt a legfinomabb illata! Ha átölelt, s mellkasába fúrtam síró arcomat, illata megnyugtatott, ő volt a biztonság

Teljes bejegyzés »

Vizet, hidat védelmezek

Edit Szabó : Vizet,hidat védelmezek „Esik eső ködös zápor „, Szent János szobrát ott látod, országoknak védőszentje, akit ma is megtisztelnek. Papként élte az életét,

Teljes bejegyzés »

A fák az utcán is

Edit Szabó : Fák az utcán is Terebélyes fák nyílnak, tavaszban úgy bíznak, utca hosszán virítnak, méhek rajta híznak. Rózsaszínű virágok terpeszkednek vágyón, tova szállnak

Teljes bejegyzés »