Esteledik

Még halkan cirkál a leheletnyi fény,
borzongatnak a hűvös fuvallatok,
dallamot celebrál egy sárga levél,
az árnyak kertjében pár csillag motoz.
Molnár G. Krisztina
Author: Molnár G. Krisztina

Molnár G. Krisztina az Irodalmi Rádió szerzője. A Mátra lábánál, Gyöngyössolymoson élek. Az életpályám nagy részét tervező mérnökként töltöttem, több mint harminc éves a kapcsolatom a külszíni bányászattal. Fiatal koromban újságíróskodtam, lapot szerkesztettem, majd hosszú kihagyásra késztetett a műszaki pálya. Igazából a mérnöki tevékenységben is az alkotás vonzott. Pár éve ismét az irodalom került az érdeklődésem középpontjába, azóta rendszeresen írok. Egyik alapító tagja vagyok a gyöngyösi Vachott Körnek és részt veszek néhány internetes irodalmi alkotó-közösség mindennapjaiban. Verseim rendszeresen jelennek meg a Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazin honlapján és antológiáiban, írásaim megjelentek már a Nyírségi Gondolatban, a Napút folyóiratnál, az Agria Irodalmi Folyóiratban, a Gyöngyösi Kalendáriumban. 2018. őszén jelent meg „80 vers” címmel első önálló verseskötetem, és több antológiában is jelen voltam néhány verssel. Az írás számomra maga a játék és a szabadság. Egy olyan játék, ahol megmérettethetem magam, és szabadság, ahol megtalálom a hasonlóan gondolkodókat, egy olyan társaságot, ahol jól érzem magam. S ha az írásaim netán az olvasóknak is jelentenek valamit, az a legnagyobb öröm.

Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. Kedves Krisztina! Mindhárom versedet elolvastam. Nagyon tetszenek. Bemutatkozásod alapján további sikereket kívánok.🙂

    Szeretettel:
    Katica

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Zene

Bármilyen műfaj is mit hallgatunk, Megnyugtat, és elfeledjük minden bajunk. Van, ki őrjöngve adja ki magából bánatát, Más pedig ámulattal hallgatja az áriát. Reppelve hadarja,

Teljes bejegyzés »

Idősek

Miért van az, hogy mindig okítunk, Mert náluk mindent jobban tudunk. Hogyan mondjuk, az sem mindegy, Ezt néha mi, idősek sem értjük meg. Halad az

Teljes bejegyzés »

Fiatalok

Miért van az, hogy öreget fiatal nem ért meg, Szavai üresen maradnak eszének. Bántásnak, s nem tanácsnak hallja a szavakat, Pedig érzi, hogy azok biztosan

Teljes bejegyzés »

Köszönöm

Te tudod, drágám, mennyi mindenen mentünk keresztül… Hányszor szorítottam meg kezed, mikor mardosott belül A lélekmarcangoló, nyomasztó űr. Te tudod, mennyi minden …a mindenem vagy nekem

Teljes bejegyzés »

Te – mindenhol

A fűszál úgy hajlik el a szél súlya alatt Mint a hajad, amikor kezemmel simítom. És a szellő úgy susogja körbe a nyakam, Mint amikor

Teljes bejegyzés »

Őszi égbolt

Ránkzuhant a nyomasztó őszi égbolt. Hullajtotta szakadón a könnyeit. Üldözött., és nem maradt hová bújnom…. Ez égszakadásban nem láttam semmit. Csak vártam bambán, és vártam

Teljes bejegyzés »