Ha olvasom Attila szavait,
A nyomor tudósítóját,
A verseit, az egyetlen fegyverét,
Az erőt, a nyughatatlanságot,
A sorokat, melyekben magamra találok,
A hatást, mely kiábrándít és gyönyörködtet,
Az élet milyen, s az utak merre visznek,
A bölcsőtől sírig, a sírnál félelem
A szerelem, hogy él-hal bennem
A szívem haldoklás szintjén mindig,
Az éhség, a szegénység szekeréig,
A csillámló nappalok,
A padlás,
A mozdulatok,
A toporzékolás,
Az elmúlni hagyás,
A riadt éjszakák,
A hangok,
A mozdulatlanság,
A füst,
A vakolat,
A harmad napok,
A húsz esztendő,
A hatalom,
A középiskola,
A tanárok,
A harcok szavak miatt,
A fájó dalok,
A fájdalom…
Author: Tóth-Kurtz Márton
Tóth-Kurtz Márton az Irodalmi Rádió szerzője. Magány és közösség, vihar és halálos csend, öröm és átérzett bánat, igazságérzet, tánc, szobor, szárnyaló madár, tenger és kiszáradt, ráncos föld, selymes és karcoló, zene, félmeztelen fiatalság és bölcs nagykabát, élet, az irodalom végtelen. Marci vagyok, 98' óta írok. Versek, dalszövegek, novellák, a próbatételeim. Az írott irodalomra nagy szüksèg van ebben a nehéz és elképesített világban, ha nem edzük a képzeletünk izmait, sivár és kietlen élet vár ránk. Mindennap írni, ez a mottóm, s ez már egyre többször sikerül.