Lelkemben csomókba
gubancolódott a kín.
Dühödten állok ellen a sorsnak!
Kiástam a csatabárdot,
ha harc, hát legyen harc!
Poraimból újból és újból
feltámadó Főnix leszek,
hogy borsot törjek
a Nagy Igazságosztó orra alá!
…mert ha megérdemeltem is a sárkefét,
s már húsomig dörzsölte bűneim az Ég,
nem történik semmi,
ha csak jajgatok,
ezért inkább kardot ragadok,
és küzdök utolsó leheletemig,
míg tehetem,
míg itt vagyok
harcolok,
amíg csak időt kapok.
Poraimból újból és újból
feltámadó Főnix leszek,
hogy átírjam
előre rendelt végzetemet.
Ha kell meghalok,
és ezerszer újjászületek,
ha elbukom, felkelek,
de mindig tovább megyek.
Author: Antal Mária
Antal Mária az Irodalmi Rádió szerzője. Kisiskolásként, 11 évesen kezdtem verseket írni. Zeneiskolában tanultam, zongoráztam, énekeltem, balettoztam, rajzoltam. A művészetek szinte minden ága vonzott, mégis műszaki főiskolán folytattam a tanulmányaimat, hogy utána már felnőtt fejjel visszatérjek a zene világába. Hosszú éveken át operaénekesként külföldön turnéztam. Ihletett időszak volt ez számomra, verseim nagy része ekkor született, fiókba süllyesztve őrzik gondolataim, érzéseim lenyomatait, emlékeit. A járvány időszaka, és veszteségei arra ébresztettek, hogy talán érdemes lenne megmutatni verseimet nagyobb közönségnek is. Így találtam rá az Irodalmi Rádióra, ahová néhány versem elküldtem pályázatra. Félelemmel vegyes öröm kilépni az árnyékból, és nyilvánossá tenni néhány alkotásom.
Egy válasz
Szia Mária! Harcos versed megfogott engem, hisz hasonló az én lelkületem is. Ügyes vagy!
Szeretettel:
Katica