Infúzió

Infúzió

A partot elérve a lágyan fodrozódó hullám eltűnt a talpa alatt. A forró homokon keresztül a piros bikinis nő gyors lépésekkel igyekezett a kényelmes ágyhoz a frissítő úszás után. A terjedelmes napernyő alatt a félbehagyott tequilás koktélban a jég elolvadt. Élvezettel szürcsölte a maradék néhány hűvös kortyot, hagyta, hogy a szája széle nedves maradjon.Testén lassan gördültek le a forró napsütésben gyorsan felszáradó vízcseppek, parányi sós foltokat hagytak rozsdaszínű bőrén, majd köldökében, az apró vízgyűjtőben egy ideig megrekedtek. Valójában elégedett volt nem tökéletes, de korát meghazudtoló, nőies formájával. Nem zavarta a testén a csöppet sem rövid, alig látható világosabb vonal, amely mindig emlékeztette a sok évvel azelőtti műtétre.

Mellette barátnője szunyókált hatalmas kalapja alatt. Magazinja címlapját leginkább a napsugarak olvasták, ahogy ernyedt kezéből magára ejtette. Egyenletesen néger barnára sült bőrét mindig irigyelte. Fiús formája ellenére testének bizonyos része hasonlított a másikra. Neki is halvány forradás húzódott a gyomrától a bikini vonala felé.  Egyikük sem takarta soha, napimádók voltak mindketten mióta csak ismerték egymást. A tenger kivételesen nyugodt hullámait nézte. Gondolatai visszatértek, nem szokványos megismerkedésük történetére.

Külföldi kiküldetés második évében egy vendégváró vacsora után, éjszaka hirtelen rosszul lett. Több napos kivizsgálás után diagnosztizálták betegségének okát. Az időközben fellépő sárgaság miatt sürgősen epekő műtétre repült Budapestre. Férje sebész barátja már várta a kórházban és két nap előkészítés után elvégezte az időközben komplikálttá vált műtétet. A nem tervezett beutalás miatt hatágyas kórterembe került, ötödiknek még egy szabad ágy mellett. A terem zsúfolt volt alig talp alattnyi hely maradt az ágyból kikászálódó betegeknek. Nagyon félt a beavatkozástól bár több műtéten esett át az évek során. Főképp az altatástól, rettegett attól, hogy nem ébred fel többé. A gyerekek külföldön maradtak. Miattuk is aggódott. A nővért megkérte, hogy erőteljesen adja tudtára amikor a műtétnek vége, hogy még él…Igy is történt. Éppen csak visszatért a tudata, csendes beszédfoszlányokat hallott a közben elfoglalt hatodik ágyból közvetlenül mellette. Tört magyarsággal vizet kért a szomszédos beteg, akit ugyanaz az orvos operált még éjszaka. Életmentő műtét volt, mint utóbb kiderült.

A keskeny helyen a két ágy között épp csak elfért az infúziós állvány. Helyszűke miatt kettőjüknek egy. Az egyikük jobb karjába a másik balkarjába volt kötve az infúzió, így csak egymás felé fordulva tudtak kommunikálni. Elég nehezen indult a beszélgetés a német anyanyelvű, magyart alig értő, de angolul nagyon jól beszélő hölgy és az angolt éppen értő, magyar anyanyelvű szobatárs között. Egymásra utalva egy sajátos angol-magyar keveréknyelvet kezdtek beszélni. Mindkettőjük hasi műtétje után gyógyulásuk hosszadalmas volt. Mindenben segítették egymást mosakodásban, felöltözésben, sétálásban a folyosón. A kórterem ablaka a szomszéd templomra nézett. A sok fohász, óhajtás a betegektől úgy tűnt meghallgatásra talált. A harmadik héten szikrázóan szép idő köszöntött rájuk. Az életrevalók szélesre tárták az ablakot. Elképzelték, hogy a tengerparton vannak, ott lábadoznak. A műtét helyét gondosan eltakarták és arcukat, lábukat süttették az ágyban, miközben citromos teájukat szürcsölték. Persze nem maradt el a frissen fésült frizura egy kevés szájfény sem a személyzet és a szobatársak nagy lelkesedésére. Időközben megismerték egymás életét. Barátnők lettek. Angliában közösen töltötte a két család a következő szilvesztert. Mikor a magyar barátnő négy év után hazatért a londoni kiküldetésből, már a társalgás sem akadozott. Hamarosan az élet újból változtatott a helyzeten és a német barátnő magyar párjától különválva Stuttgartba hazaköltözött. Rendszeresen leveleztek majd látogatták egymást, együtt is nyaraltak. Közben a magyar barátnő is elvált. Költözések, betegségek, munka, gyerekek, kutyák és cicák terelték, keresztezték útjaikat, mindenkit a saját országában.

Sok év eltelt kórházi találkozásuk óta, de még most is tart az „infúziós” barátság. Boldogan nézi békésen alvó barátnőjét a napernyő alatt balról jobbra fordulva, egészen közel, mint annak idején a zsúfolt kórteremben.

(Rodé Klára)  

Author: Rodé Klára

Mottóm: „A rohanó évekkel az életnek nincs vége… Csak ha elfogy a szó, elhal a zene, megtorpan a tánc, elapad a szeretet.” (R.K.) Az írás örömforrás és vallom, hogy nincs korhoz kötve. Magam is rátaláltam néhány éve, jóval túl az életem delén. Érlelte az idő, a végnélküli tapasztalás, az olvasóim, barátaim lelkes bíztatása. Mozgalmas életutam karrier építéssel, utazásokkal, szerelmekkel, gyermekeimmel, unokámmal, elveszített férjekkel kiapadhatatlan forrásnak bizonyultak. Valóságos történeteim néha szomorú, ironikus vagy humoros, pikáns mozaikjait az elmúlt hét évben novelláskötetekbe gyűjtöttem, (Életre keltek, A hatfejű sárkányfemina, Félárnyék, Az én kaleidoszkópom, Tenyérnyi történetek címekkel) szerzői kiadásban megjelentettem akárcsak az első regényemet, Az arcnélküli férfi-t is. Antológiák társszerzője voltam. A prózák mellett versekkel is próbálkozom. Közlésvágyam határtalan, életünk ellesett pillanatairól, tárgyakról másképpen, emlékeimről, töprengéseimről. Az írás az életem része lett. Örömmel osztom meg novelláimat, könyveimet az érdeklődő kedves Olvasókkal. Email címem: rode.klara@gmail.com