Rideg évszakok (vers)

Rideg évszakok jönnek-mennek,

De hagyjanak el engem,

Hol a letarolt mező, hol a havas táj;

Hol az úr isten megvert engem.

Kinn, a dimbes dombok felett

A magas égből madár sír;

Ott, ahol a régi múlton,

Testen domborul a sír.

Tavasszal még ezer kalász

Szökött fel a magasba;

Most már alázkodva hullik

Sok szép fej a homokba.

A réten telihold idején

Boszorkányok gyűlnek;

Szoknyájuk, mint felhő, libeg,

S fejük hull a kőnek,

És az évszakok, az évszakok,

A négy, szent váltakozás…

De idő múlik, s nem kopik ki

Szőttesükből a varázs.

Reszketegen álldogálok

Sziklaszirtnek peremén.

Szemem véres, könnyem csorog,

Odahullik, mint remény.

Rideg évszakok jönnek-mennek,

De hagyjanak el engem!

Színtelen az égbolt, tudom,

Elrabolta a lelkem.

B. Penyling Braveheart
Author: B. Penyling Braveheart

"Mindegyik történet egy láng a szívemben, és az a szív fekete lángban ég."

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Asszonysorsok-Terike

Vénasszonyok nyara van. Fullasztó, páratelt hőség. A nyár zivataros volt, s most is lóg az eső lába. A konyhában állok a tűzhely előtt, az öntöttvas

Teljes bejegyzés »

Sötétben izzó szemek

A Tollforgatók Discord közösségben minden vasárnap kapunk egy kihívást ún. heti kreatív írói feladat gyanánt és az erre a hétre kiadott feladat lényegében az volt,

Teljes bejegyzés »
Versek
Szilágyi Tünde

Hű barátom

Van egy hű társam, akit mindenki ismer, De senki sem olyan jól, mint én. Bús szavaim lettek a legjobb barátom. Hozzájuk szólok, hogyha szívem ég.

Teljes bejegyzés »

Emlékül barátaimnak

Emlékül barátaimnak Lábát lógatva fény ül a parton. Közelebb hajol egyre az alkony, és engedi itt, hogy a víz vigye, még hullámokat szelídítene. Száz meg

Teljes bejegyzés »

A megírt vers

A megírt vers Ma még megbocsájt az idő, miként az árnyék, hossza nő, hogy egyre több jel arcomon, árulja el rútan korom. Talán egy tündér

Teljes bejegyzés »