Amikor testedtől búcsút vesz a lelked ,
Eljön a pillanat és el kell majd menned.
Kilépsz e világból , eggyé válsz a fénnyel,
Újból része leszel majd az Öröklétnek.
Vándor vagy a Földön , becsüld amit kaptál.
Cserébe te ezért ugyan mit is adtál?
Jártál jó példával? Hogyan kéne élni?
Tudtál SZERETETET tiszta szívvel mérni?
És a szépre, jóra, éreztél e vágyat?
Simogattál e már égig érő fákat?
Vidd magaddal Vándor a tó tiszta tükrét,
A Természet varázsát, a rigónak füttyét.
Csend el az illatát sok ezer virágnak,
Vidd el s emlékezz majd erre a világra.
Őrizd meg lelkedbe a patak csobogását,
A suhanó Évszakok örök robogását.
Vidd a szép napokat, beteljesült álmod,
A nehéz időket is hol helyt tudtál állnod.
És ha megtaláltad vidd a Lelki Békéd,
S a legszentebb kincsünket: a SZERETET fényét.
2021.07.01 Pécel. S.L.
Author: Sárközi Levente
Sárközi Levente az Irodalmi Rádió szerzője. 1976. március 20-án Erdélyben, Nagybányán láttam meg a napvilágot. A sors úgy rendelkezett hogy részben Nagybányán, másrészt Felsőbányán nevelkedtem. Egy év katonai szolgálatot követően Budapestre költöztem. Jelenleg Pécelen lakom, ahol feleségem mellett egy gyönyörű lánygyermek apukája is vagyok. Az irodalom már gyerekkorom óta jelen volt az életemben. A Természet, Hit, Lélek szerelmese vagyok. Verseim java része ezekről szól. Szeretek erdőt járni, túrázni. Ha elmélyülök verseimben, egy szebb és élhetőbb világot képzelek magam elé. Ezeket a pillanatokat öltöm vers formájába és osztom meg ismerőseim körében.
