Próbaidőszak
Az előző részek tartalmából: Egy újabb határszakaszhoz értünk. Egy újabb korszak ért véget. Az egész évben a nyomunkban lihegő Idő utolért minket. Mennünk kellett. Elbúcsúztunk a Blokktól. Amennyire tudtuk, rendben hagytuk magunk után. S hogy elég volt-e? Nos, az a jövő zenéje…
Meglepetés, visszatértem! Azt hitte a kedves Olvasó, hogy a múlt hetivel vége a dalnak, nem lesz több történet? Azt hitte, ilyen hányaveti befejezést adok, s kételyek közt hagyom, mi történt abban a pár hónapban, amíg úgy-ahogy bejárogattam a VMG-be? Azt hitte, nem ejtek szót az utolsó búcsúmról a Blokktól? Nos, megnyugtatok mindenkit: ilyesféle gondolatok eszembe se jutottak. A hátralévő néhány rész pont ennek a krónikája: hogy tűntem el lassan, fokozatosan a Blokk életéből, aktív tagjai közül (mert egy dolog a hivatalos lemondás, s egész más a gyakorlat); mennyit láttam az új nemzedék munkájának kezdetéből, s azt hogy értékeltem; mikor és hogyan búcsúztam el harmadszor is a halaktól. Egy út kockakövei a hátralévő történetek, egy út, mely bár véget ér az utolsó búcsúmmal, de valójában szakadatlanul folytatódik, halad tovább a ködös messzeségbe, s most is fut alattam, mikor ezeket a sorokat írom…
Az új vezetőkkel (azon belül főképp Csöndessel és Félcitrommal) jó előre megbeszéltem, hogy a tanév vége (amikor nekünk, végzősöknek dübörög az érettségi-időszak) afféle próbaidőszak lesz a számukra. Ők állnak már Akvarisztán élén akkor, a feladatokat ők adják ki s ellenőrzik, de ha valamit nem tudnak, esetleg vis maior helyzet adódik, csak egy karnyújtásnyira leszünk tőlük, könnyedén tudunk segíteni. Mindezt hivatalosan is bejelentettem a bolondballagás után a halascsoportban. Hozzáfűztem azt is, mi lesz az a három hivatalos teendő, amiben még segíteni fogok, amibe még hatályosan, leköszönő vezetőként szólok bele. Nevezetesen: nyári etetés-szervezés, biológustábori jelentkezés koordinálása és évkezdési teendők.
Hogy miért akartam a nyári bejárás megszervezésénél segédkezni, szerintem nem kell túlmagyaráznom. Ez mindig kényes pont volt a Blokknál. Még ha minden feladatot ismertettem, minden hétre legalább két embert kerítettem, adódhattak komplikációk. Ezért nem akartam egy ilyen kritikus ügynél Félcitromot a mély vízbe hajítani. Összeszedtem és átadtam neki (és Csöndesnek) az évközbeni, illetve a nyári teendők tételes listáját (hozzájuk csatolva egy használati útmutatót a Pincéhez, az akkori munkabeosztást, illetve az etetési mennyiségek jegyzékét), majd mikor Juli néni átküldte, mely napokon lesz ügyelet az iskolában a nyári szünet alatt, segítettem az „embervadászatban.” Sose kis munka összekoordinálni 20-30 diák programterét, de hellyel-közzel sikerült. A következő már egyedül Félcitrom posztja lesz.
A biológustábori jelentkezést is fatálisan egyszerű okból nem tukmáltam még másra: én voltam a tapasztaltabb, én álltam Juli nénivel forródrótotos telefonkapcsolatban, én ismertem minden szóba jöhető halast. Ergo rajtam keresztül gyorsabb volt a procedúra.
A következő év kezdésekor ugyanazok vártak Félcitromékra mint anno ránk: toborzás, tagfelvétel, munkaújraosztás, esetleg nyár végén gólyatábor. Mindben volt tapasztalatom bőven, természetes hát, hogy segíteni akartam benne – elvégre az évkezdésen legalább annyi múlik, mint a nyár átvészelésén.
Így álltunk hát: a Szerelő, a Mester, Kolbert, én és a többiek lázasan (vagy kevésbé lázasan) készültünk az érettségikre, de fél szemünket továbbra is a Blokkon tartottuk. Ki aggódva, ki reménykedve leste, várta, mit hoznak ki magukból s Akvarisztánból utódaink.
Author: Cserni András
Cserni András az Irodalmi Rádió szerzője. Cserni András vagyok, 19 éves érdi egyetemista. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának elsőéves joghallgatója vagyok. Középiskolai tanulmányaimat az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban végeztem. Írással ötödikes koromban kezdtem el foglalkozni, kezdetben versekkel, három éve pedig regényekkel is. Verseimmel sikereket is értem el iskolai- és egyéb pályázatokon, első regényem (Sötét sorsok 1.: A farkasfalka) 2022. júliusában jelent meg, a folytatása idén érkezik terv szerint. Az írás számomra több, mint egyszerű hobbi. Kikapcsolódás, kiszakadás a mindennapokból, próbálkozás mély gondolatok megértésével. Témáim változatosak, komoly erkölcsi kérdésektől kezdve történelmi eseményeken át személyes élményeimig.