Téli reggel
Írta: Egyed-Husti Boglárka
Reggel van, mindjárt 7 óra, de még olyan sötét van kint, hogy semmi kedvem se felkelni-se kimenni a hidegbe.
Aztán valahogy mégis kimászom az ágyamból. Lefőzőm a kávét, felöltözőm és halk zene szól a háttérben.
Amikor elindulok a város még csendben alszik, épp éledezik, kelnek fel az emberek. A buszmegállóban egy férfi részegen énekel, bár nem bánt senkit mégis látszik rajta, hogy már egy ideje nem józan.
Amikor a házhoz érek hallom a kis madarak csicsergését és egy hókotró megy el az úttesten. Bár hó még nincs, de érezni a szélben a hó illatát.
Miután ott ált ő az ajtóban éreztem, hogy remegnek a lábaim. Félve mentem be hozzá.
Vajon jó döntést hoztam? -kérdeztem magamba, de tudtam beszélnem kell vele. Muszáj.
Ő nézett rám csendben, nem szakított félbe. Nem tudtam leolvasni semmit az arcáról. Érezelemmentes. Mindig is ez volt a bajom vele kapcsolatban.
Aztán mikor végeztem csak megvonta a vállát és tovább ment. Ahogy mindig is szokta.
Vége
Author: Egyed-Husti Boglárka
Sziasztok! Egyed-Husti Boglárka vagyok. Ez az írói bemutatkozó oldalam. Már kisgyerekként fogékony voltam az alkotásra, nagyon szerettem olvasni, a könyvek szeretete a mai napig elkísér. A gimnáziumban eléggé zárkózott voltam, kevés barátom volt, kerestem a vigaszt, a kiutat a magányosságból. Az akkori irodalom tanárnő mutatta meg nekem, hogy milyen pályázati lehetőségek vannak, és hogy próbálkozzak a verseimmel. Akkoriban antológiákba és más folyóiratokban küldtem el alkotásaimat, mellyel szép eredményeket értem el. Kaptam oklevelet és mindig bíztatak arra, hogy folytassam ezt az utat. Eléggé kishitű ember vagyok, így abba hagytam nagyon sok időre az írást. Aztán idén márciusban a magánéletemben történt olyan dolog, ami bár negatív könyveltem el azóta, viszont olyan szelepek/csatornák nyitódtak meg a lelkemben, amiért hálás lehetek. Hiszen azóta foglalkozom komolyabban az írással és már nem csak verseket, hanem novellákat/regényeket is írok. Azt hiszem megtaláltam a hangomat, azt a műfajt, amiben talán otthonosan mozgok, és azok az emberek, akik megtiszteltek bizalmukkal, hogy ezeket a műveket elolvasták, mind ledöbbentek, hogy úristen te ilyet tudsz írni? Úgy gondolom ennél jobb dolog nem kell.
