Óda a sarkakhoz (vers)

Bevonz, mint egy feketelyuk

Kapálózol csábító bája ellen

Hideget-meleget kaptál már tőle

S a láthatárt elborító vörös delejt

A világegyetem itt összpontosul

Bundáját megrázza egy óriási farkas

Úgy csalogat az erdő mélyére

Hogy jót ígér, de a fog csattan a torkodon

Sarkak! Hozzátok szólok most

Beteg vágyaim vonalakká állnak össze bennetek

Három-négy vonal a szükséges elég

És megkéred, csókolod fejemet

A találkozás tiszta, a találkozás szép

Kifröccsen a vérem, mint áldozati bor

Újjá teremtődve a fájdalom mezsgyéjén

Mennyé változik bennem a pokol

B. Penyling Braveheart
Author: B. Penyling Braveheart

"Mindegyik történet egy láng a szívemben, és az a szív fekete lángban ég."

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Nyár

Aranysárga, zöld, aranysárga… Aranysárga búzatáblák váltják egymást, karcsú szálaik közt halkan susog a szél, meleg, bódult csend ül a bokrok szoknyája mögött, s a bodzalevél

Teljes bejegyzés »

Ébredés előtt

Tíz kilós súlyok zuhannak az égből, haláli némasággal, s úgy húznak el mellettem, mintha mozivásznon látnám mozgásukat. Hang – nincs. És érdekes módon, valami okból

Teljes bejegyzés »

Emlékszel-e?

Emlékszel-e arra a nyárra, Emlékszel-e arra a táncra, Emlékszel-e az első kézfogásra – Emlékszel-e még arra a nyárra?   Emlékszel-e? Szerettelek… Mikor hűn, s forrón

Teljes bejegyzés »

Tél

A torony körül csókák jajongtak. Hangjuk ijedten csapongott az üres piactér padjai fölött. Az öreg Péter felnézett. Hiába kereste a fekete madarakat, még a torony

Teljes bejegyzés »

A boszorkány és a szűz király

A boszorkány és a szűz király Az ágyúdurrogás fülsiketítő zaja rémülettel töltötte el az álmából magához térő, ébredező királyt. A résnyire nyitott ablakon füst és

Teljes bejegyzés »