Rózsa Iván: Szenvedéstörténet

Rózsa Iván: Szenvedéstörténet

Több krízis után
Rájössz; ezekért, minek?!
Nem szenvedsz tovább!

Másokért szenvedsz…
Mondd, érted ki tesz ilyet?!
Élj úgy, mint mások!

Szenvedéssel még
Nem váltottak meg senkit…
Nemhogy a Földet!

Világmegváltó
Szándékaid kiölték
Hamis emberek.

Beállsz a sorba;
Immár röhögsz másokon,
Kik még lázadnak.

Megalkuvás ez?
Vagy bölcsesség? Korral jár…
Egyedfejlődés.

Felülről nézel
Most kvázi mikiegér
Szüleményekre.

Ha most születne,
Eltántorodna Jézus
A megváltástól.

Kétezer éve,
Hogy megesett e story,
Még sincs „happy end.”

A jelenségek
Ugyanazok, az ember
Gyarló és önző.

Merre hát tovább,
Kiábrándult Megváltó?
Tudja az Isten…

Ha csak egyetlen
Igaz embert találna…
Menthető a Föld!

De ezen bolygó
Eddigi története
Nem leányregény.

Kompromisszumok
Járműve zsákutcába
Farolt, s ott ragadt…

Budakalász,
2022. december 23.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Szellő repítse

Miként könnyű pihét felkapja a szellő, úgy libbent tova évtizedes esztendő. Számtalant úgy vágytam, hogy tűnjön el végre, néhányat marasztaltam volna örökre.   Az idő

Teljes bejegyzés »

Sirámok

 Kimerültem.  Haza jöttem.  Álmos vagyok.  Fáradt vagyok.  Lerogytam egy székre,  felállni már nehezen megy.  Ha húsz métert kell gyalogolnom,  úgy érzem, hogy összerogyok,  meg kell

Teljes bejegyzés »

Rue des Martyrs

A Mártírok utca délről északra vezet   hosszan elnyúlva a kilencedik kerületben, Párizsban,   nem messze attól a szállótól, ahol laktam.  A Monmartre felé, az utca

Teljes bejegyzés »

Igazgatói időben 9. részlet

Szerencsére tartom a frontot. Iskolámban kiegyensúlyozott az élet, a beiratkozás is jól sikerült, nem csökkent a gyereklétszám, a nyolcadikos továbbtanulási eredmények meggyőzőek, pályázatokon pénzt nyertünk,

Teljes bejegyzés »

Igazgatói időben 8. részlet

  Összefog a választások előtt csapatunk egy X oldali támogatású politikai alakulattal. Igaz, csak az utolsó pillanatban, egy tévéadásban nyilvánítjuk ki ezt a választók előtt.

Teljes bejegyzés »

Rue de Navarin

Rue de Navarin , a kilencedik kerületben.  Jelentéktelen kis rövid utca.  Más talán még Párizsban sem hallott róla.  Nekem kedves ifjúkori emlék,            Ezerkilencszázhetvenhatból.  Ott csókolt

Teljes bejegyzés »