Játsszuk el, hogy haragszunk,
egymással csak marakszunk,
oda sem nézünk, nem beszélünk!
Utána némán lefekszünk,
kispárnánk csak keressük,
durciban mi elalszunk,
mert ugye, mi haragszunk.
Játsszuk el, hogy jók vagyunk,
kifelé szépet mutatunk,
kedvesen a másikra nézünk!
Utána mikor lefekszünk,
puszival elköszönünk,
érzelmesen búcsúzunk,
mert ugye, mi jók vagyunk.
Játsszuk el, gyerekek vagyunk,
civakodunk és mókázunk,
röhögve vicceset mesélünk!
Utána, ha alvás van,
párna-csata az ágyban,
mosolygunk egymásra,
ej, de jó világ van!
Játsszuk el, hogy mi vagyunk,
este a kanapén ragadunk,
filmet nézünk, nasizunk!
Utána gyorsan lefekszünk,
mert reggel korán felkelünk,
kiflim öleli karod, lábad,
a szakállad csiklandozza a hátam.
Author: Farkas Etelka
(Gyarmati Zoltánné) Farkas Etelka vagyok, 65 éves, anya, nagymama és nyugdíjas tanító. A barátom ötlete volt, hogy a keletkezett szabadidő miatt írjak személyes blogot. Hamar megtetszett, és ráéreztem az írás ízére. Az elmúlt egy évben sok bejegyzést töltöttem fel a blogomba és felfedeztem, hogy novellák írása is kedvemre való. A következő években szeretném az életem, élettapasztalataim írott formában megosztani másokkal. https://fetelka.hu/