Fejem felett angyal, lábamnál liliom

 

Én olvastam évezredes imát

öreganyám arcából, ráncos redőibe rejtve

-könnyből, bőrből szült imakönyvet.

S vele suttogtam reszkető szavát

gyermekként, fájdalmamat felejtve

s mégsem lett soha könnyebb.

 

Igaz angyalszívvel hittem a jót

s kerestem akár alvadt vér alatt

segítségért tátogó sebhelyet.

Gyermeklélekkel ittam a hazug szót,

mit majdan a  tett tagadt

s feláldoztam gyanútlan lelkemet.

 

Viszed-e a Golgotára súlyos keresztem

helyettem,  vagy gyalázol szóval és tettel

mert úgyis elbírom, úgy hiszed,

csak mert őszintén szerettem,

s szívemet a tenyeredbe tettem,vedd el

akárha pokoli vásárra viszed!

 

Úgy tiéd, mint másé! Szilánkokra tört,

meggyötört, harmatos, szelíd virág,

csak gyengéd, jó szóra várt.

Gyökere alatt lazul a fekete föld

Szirma bár hófehér, örökre bezárt.

 

Ki mer most a szemembe nézni

ki felszedte lelkem harmatgyöngyeit

s eddig kiáltott rám ezernyi hibát?

Ki tudja életem helyettem élni

s elsírni összetört szívem jajongó könnyeit?

Most  már csitulj te világ!

 

Fejem felett angyal, lábamnál liliom

vigyázza álmodó álmomat,

örök malaszttal.

S mi jön még, csendesen kibírom

-korbács hasítja hátamat.

Lélek vigasztal.

Tóth Szilvia
Author: Tóth Szilvia

Nem vagyok más, csak egy törékeny angyalszív, harmatgyöngy a hófehér liliomon, szösszenetnyi „Szisszenet”. Egy létérzés, amit talán éreztél már… Egy pillanat, amit megéltél. Egy gondolat, ami már benned is megfogant. Angyali világralátás. Olvass, érezz, s fogadd magadba, ahogy szeretnéd…

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Bujaság

Bujaság Isten özönvízzel súlytotta a bűnös emberiséget, mert elhagyva az Urat bűneivel elvesztett minden társas szépséget A bűnös nemi vágyakozás a tisztaság elleni támadás s

Teljes bejegyzés »

Credo

Látod-e, testvér, hogy morog, s közben csetlik-botlik ez a világ, hogy velünk együtt forog, megrág, kiköp, s szalad tovább? Látod-e, hogy az elmúlás gondolatától a

Teljes bejegyzés »

Fösvénység

Fösvénység Önzővé vált az ember, s tettei öncélúvá, Vagyongyűjtés lett az egyik legnagyobb kísértés Közben a világ elmarad, s elmúlik ifjúsága Értékeit elveszti, ami talán

Teljes bejegyzés »

Tavaszi szél

Author: Halász Zoltán Nevem Halász Zoltán. 1957-ben születtem Pécsett. Az itt – jellemzően műszaki pályán – ledolgozott 46 év után immár nyugdíjasként szeretnék a mintegy

Teljes bejegyzés »

Az első tavaszi nap

Beck Brigitta: Az első tavaszi nap   Mézízű zsongás libben A szirmok közt, S lobogva úszik el a fényben, Keresztül az egész városon, Melegen, puhán,

Teljes bejegyzés »

Kevélység

Kevélység A történelem peremére sodródott az ember mert vitára adta a fejét a teremtő Istennel Gondolta : meg tud egyezni a természettel majd hogy végleg

Teljes bejegyzés »