St. Endre

Arról kell beszélni, hogy csinos a sminked.
Sóhajtok egy hosszút, elnyomom a csikket
és mutatok egy felhőt: nézd, ez az égi tüll
épp, mint a súly, mi éjjel az ágyadra ül.
De te nem értesz, csak húzod a szád
mondhatni kinevetsz legbelül…
a mosolyod kígyózó, elterül
és viszi, viszi a víz a halált.

Mögöttünk turisták négylovas szekérrel
nézed őket, nézed, küzdve a sötéttel.
Pislogsz egyet, ciccegsz, elirigyled a dohányt,
és az arcodon valami átszalad,
mint éjvadász róka a kert alatt,
és azt mondod: szörnyű lehet zacskóba szarni.
Azt mondom: talán. Te csak húzod a szád
és viszi, viszi a víz a halált.

Ülünk a kövön, szemünk tükrében pára.
Kisírta magát az ég. A Duna némán árad.
Elmotyogok néhány krisztusi intést
a bokámnál köröző darázsnak;
a stég alatt meg-megloccsan röpte
dolgukra siető kacsáknak –
és elmegy a hév; de te húzod a szád
és viszi, viszi a víz a halált.

Tóth-Palásthy Luca
Author: Tóth-Palásthy Luca

Óvodás koromban megtanultam csúnya krikszkrakszokkal írni, aztán úgy maradt... Mára papíron filológus vagyok, ha valami fáj, akkor költő (ha pedig azt akarom, hogy másnak is fájjon, akkor hobbiesztéta). Többek között Shakespeare, Tolkien, Bulgakov, Hesse, Pilinszky és T. S. Eliot tántoríthatatlan rajongója vagyok. Két regényem van tervben, de őket még metszegetem és locsolgatom egy kicsit. Itt összefoglaltam, hogy hol találsz még meg: https://laerthels-workshop.blogspot.com/p/kapcsolat.html

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Álom

Gonosz varázslat lett úrrá rajtam, hiába mondok szavakat halkan, nem értik mások.   Felfedezetlen világban járok, körbevesz mellvéd, körbevesz árok, nem mozdulhatok.   Ezüstben hullok,

Teljes bejegyzés »

Érzelem nélkül

Hullám nélküli tengeren, a kormányrudat nem merem, megfogni se.   Lőszer nélküli fegyveren, elsütő billentyűt nem lelem, nincs is talán.   Mély völgy nélküli hegyeken,

Teljes bejegyzés »

Árnyék

Romos helyeken, nem mozog az árnyék, bár néha megmozdul, majd soká vár még.   Felméri a helyet, vagy mi jár a fejében. Talán, hogy mit

Teljes bejegyzés »
Versek
Vajna-Kánagy Rozi

Félig ajándék

Mint érett gyümölccsel roskasztott fa ágait, Kitárt karom harminc év súlya húzza lefelé. Sorsom nyújtva felejtette ajándékkal nekem telt markait S te bennük maradtál, félig

Teljes bejegyzés »

Elfelejtett álmok

Edit Szabó : Elfelejtett álmok Rózsaszín szárnyak a felhős égen Mind egy -egy féltő gondolat, Elfelejtett álmok ? Még az is lehet ” Szikrázva szór

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Rodé Klára

Reggel az óceán partján

  Reggel az óceán partján Ma csupán a partot figyeltem, megpróbálom elétek varázsolni a látványt. Tenerifén minden évben valami más vonja magára a figyelmemet. Számomra

Teljes bejegyzés »