Semmi felhők közül fuvallat szökkent,
hétköznapom maszkját puhán letépte.
Szép lettem akkor ott, tükröm lett egy álom,
sikerült egy percre álomképpé válnom.
Bennem születtek rég azok a szemek,
valós mását űztem, kutattam azóta,
vibráló csillagba hunyorogva néztem,
megcsillanni néha a habokban véltem.
Őriztem bimbót is, vajon onnan nyílik,
dörgő eget lestem, talán az takarja?
Oly sóváran semmit, soha még nem vágytam,
de azt a tekintetet csak álmaimban láttam.
Author: Kovács Károly
Valódi nevem Kovács Károly, bár gondolkodtam azon, talán valami feltűnőbb név menőbb lenne. Egy majdnem épkézláb ötletem volt, ami a két nyomtatásban megjelent regénykém szereplőinek nevéből Ginseng Titusz lett volna, csakhogy a nevetéstől nem tudtam leírni, hát maradtam a réginél. Olyasminek, hogy hol lakom, és hogy ennyi, meg ennyi éves vagyok, azt hiszem semmi jelentősége. Talán úgy jellemezhetném magam, hogy egymástól jó messze lévő két énem próbál betűkkel zsonglőrködni e helyen, bár időnként összetalálkoznak, de mégis... A gondolatot a forma fölé helyező, és a bolondozós betűvető írásai találhatók itt nyitott embereknek. Négy regényem olvasható papír alapú könyvben, és egy színdarabom e-könyvben, amik a Publio Kiadónál jelentek meg: Ginseng, Vigye a tűz, Vénusz, a Dugovics Titusz igaz története, és a színdarab, Összeesküvők. Itt a verseimet és a novelláimat szeretném megmutatni, amiket remélem egyszer papír alapú könyvben is megjelentethetek.