Szeretsz utazni?

Szeretsz utazni?

Szeretsz utazni? Jönnél e velem?
Igen? Akkor jer fiam, gyermekem.
Állj itt a peronon, így, mellettem szépen.
Mindjárt jön a vonat, a hangos, hirdeti éppen.
Várj csak. Mi az? Nem hallom rendesen.
Ja értem. Ez nem a miénk. Egy IC suhan át, s azt közli lelkesen.
Jön már. Láttod? Hogy robog tova.
Ám, érkezik vonatunk. S ott áll, a forgalmista, készen inditásunkra.
S ki idáig utazott. Az most búcsút int a Mávnak.
Ellegáns egyenruhában, a kalauzok már csak jelzésre várnak.
Fehér zöld tárcsája már kéri is a jelzést.
S mikor megkapja, függőleges mozgásba folyova, kezdi a menesztést.
Közben a személyzet, a fedélzeten újra.
Üdvözlés után, már zebrával kezében, indul útra.
Új felszállók jegyét, berletét, kéri kedvesen.
Kedvezmény. Ellenőrzi s megy tovább illedelmesen.
Közben, repül a táj, szemünk az ablakra tapad.
Az állomás már a múlt, rég mögöttünk maradt.
Falvak és városok,tanyák, közel s távol.
Hegyek, folyók, tavak, vagy csak egy vad, ki a fák közt táncol..
Hogy mit? Hogy csak ennyi a kalauz munkája?
Nem. Dehogy. Az ő felelőssége a vonat és utasok biztonsága.
Fűtés, világítás plusz menetirány tábla.
Ajtózárás, minden, hogy működjön a vonat, indulasra várva.
S persze ha útközben, bármi ha történik, az ő dolga intézni.
Baleset, dohányzás, vagy ha rosszul lesz egy néni..
Igen. Kereskedik, jegyet is adhat..
Hivatását szereti, s ezért egy életen át tanulhat..
Hozzánk is ide ér. Annyit mond. Jövök egy pillanat.
Visszatér, kezel s már indul is, nem marad.
Nézd csak! Milyen szép szarvas, az izgalom, megragad.
Így merülünk ismét a kinti világba.
Ocsúdni kék, megérkeztünk a végállomásra.
Leszállunk, menjünk, van tömeg rendesen.
Látod a kalauzt? Még dolgozik lelkesen.
Kezében már ott van, zárjelző tárcsája.
Vonat végére teszi, a szabály így kívánja.
Így jelölik nálunk, plusz két vörös fénnyel.
Majd mesélek még. Most menjünk, pozitív reménnyel.

2022. 02. 07.
Felföldi Lajos

Felföldi Lajos
Author: Felföldi Lajos

Felföldi Lajos vagyok. Már gyermekkorom óta írok verseket. Ám hosszú évtizedek múltak el írás nélkül. 2019 óta viszont elég aktívan indult el az áradat. Azóta sorban születnek amatőr verseim. Köszönet az Irodalmi Rádiónak, mert már pár művem megjelent antológiáiban. Folytani szeretném az írást, számomra egy lelket gyógyító és erősítő kúra!

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Bujaság

Bujaság Isten özönvízzel súlytotta a bűnös emberiséget, mert elhagyva az Urat bűneivel elvesztett minden társas szépséget A bűnös nemi vágyakozás a tisztaság elleni támadás s

Teljes bejegyzés »

Credo

Látod-e, testvér, hogy morog, s közben csetlik-botlik ez a világ, hogy velünk együtt forog, megrág, kiköp, s szalad tovább? Látod-e, hogy az elmúlás gondolatától a

Teljes bejegyzés »

Fösvénység

Fösvénység Önzővé vált az ember, s tettei öncélúvá, Vagyongyűjtés lett az egyik legnagyobb kísértés Közben a világ elmarad, s elmúlik ifjúsága Értékeit elveszti, ami talán

Teljes bejegyzés »

Tavaszi szél

Author: Halász Zoltán Nevem Halász Zoltán. 1957-ben születtem Pécsett. Az itt – jellemzően műszaki pályán – ledolgozott 46 év után immár nyugdíjasként szeretnék a mintegy

Teljes bejegyzés »

Az első tavaszi nap

Beck Brigitta: Az első tavaszi nap   Mézízű zsongás libben A szirmok közt, S lobogva úszik el a fényben, Keresztül az egész városon, Melegen, puhán,

Teljes bejegyzés »

Kevélység

Kevélység A történelem peremére sodródott az ember mert vitára adta a fejét a teremtő Istennel Gondolta : meg tud egyezni a természettel majd hogy végleg

Teljes bejegyzés »