A teve és a vándor

Beck Brigitta: A teve és a vándor

 

Három napja ment a vándor egy tevével,

Szomjasan, fáradtan a Rejtélyek Sivatagában,

A homokszemcsék kergetőzve játszottak a széllel,

Nem volt egy csepp víz sehol a határban.

„Vándor, vándor, szállj le rólam – szólt a teve –

A lábam nem bír vinni téged, három napja megyek vele,

Fordulj vissza kérlek vándor, elgyöngült már rég a lábam,

Nincsen itten sehol forrás a Rejtélyek Sivatagában!”

 

Leszállt a vándor és a teve mellett folytatta útját

Újabb és újabb homokdűnéken át,

„Meg kell találnunk a Boldogság Kútját,

Gyere hű tevém, mennünk kell tovább!”

„Vándor, vándor, megyek már, megyek!

Nézz oda, a távolban zöld hegyek,

Lábuknál ragyog egy édes vizű tó,

Siessünk vándor, mielőtt eltűnik a jó!”

 

Ment még egy napot a vándor a tevével,

Szomjasan, fáradtan a Rejtélyek Sivatagában,

De a tó s a hegyek elillantak a széllel,

Nem volt egy csepp víz sehol a határban.

„Vándor, vándor, délibáb volt csupán,

Ne kajtassunk kérlek hazug álmok után,

Vándor, vándor, gyönge már a lábam,

Nincsen sehol gyönyörű forrás a Rejtélyek Sivatagában.”

 

„Meg kell találnunk a Boldogság Kútját,

Odanézz tevém, a távolban egy angyal!”

Egy aranyhajú leány állta el a vándor útját,

De távolodott minden pillanattal.

„Fordulj vissza vándor, nem ered itt forrás”-

Az angyal szájából édesen hangzott a csalódás,

„Fordulj vissza vándor, mielőtt újra itt az este,

Ha hazajutsz élve, az igen nagy szerencse.”

 

„Várj angyal, ne tűnj ilyen gyorsan el!”

-Szaladt a délibáb után a vándor.

„Vándor, vándor, az az angyal nem felel,

Csak egy látomás ő a Rejtélyek Sivatagából!”

Mondta a teve, majd lerogyott a homokba

És a vándorral együtt könnyeit ontotta,

Színes virágok nyíltak könnyeik nyomán,

S örökkön örökké vándoroltak a Boldogság Kútja után.

(2023. 01. 28.)

Beck Brigitta
Author: Beck Brigitta

Beck Brigitta az Irodalmi Rádió szerzője. Beck Brigitta vagyok, 19 éves. Megtehetném, hogy hosszú bemutatkozást írok magamról, de úgy gondolom, a verseim sokkal többet elárulnak rólam, mint amit ide le tudnék írni. Egyszerű szavakkal kifejezhetetlen mindaz, amit egy alkotással közölni lehet. Azért van szükség művészetre, hogy bármit el tudjunk mondani. Kellemes, gondolatébresztő olvasást kívánok!

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Torkosság

Torkosság Az élet egyik princípiuma a kötelesség teljesítés, mit míg nevelni, fegyelmezni kell. Enélkül nem tud méltányos, s nem tud igazságos lenni, nem tudja emberségét

Teljes bejegyzés »

Képeslapok a múltból

Azon a karácsonyon sok hó esett. A város felvette szebb, fehér öltözékét. Hetven év körüli fehér szakállú öregember botorkált az összelapátolt hóbuckák között. Kötött bojtos

Teljes bejegyzés »

Így Márciusban

Új tavasz álmodásba ringatott A múló alkony, s csendjében ébredt Szebb élet szívembe lopakodott. S vágyak termeibe belenézett. Összetört a nagybetűs igazság. Kék egek alatt

Teljes bejegyzés »

                                                  

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Teli a szatyor

Rózsa Iván: Teli a szatyor (Három haiku) Import zöld banán; Magyar tej, magyar tehén: Van is még talán. Nagybevásárlás Hónap végéig kitart, Szűkös a keret.

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: „Őrök” a vártán

Rózsa Iván: „Őrök” a vártán Gazemberek mondják emberekre, hogy gazok… Igaz embereknek védekezniük kell, míg azok… Továbbra is hazudoznak, henyélnek, dőzsölnek… A vártán meg Sátán

Teljes bejegyzés »