Minden sírásod szépülő mása
Maradt emlékeim tört varázsa.
S mosolyod büszke álma vigyázza.
Oly jó volt forrón ölelni Téged,
Óvni mindig büszke közelséged,
S csókolni ajkadon vereséged.
Haragudj csak, s most múltamban verjen,
Többé akaratlan ne öleljen,
Szívedben feledt szép csókos terhem.
Nem tudom mily ősi hatalom
Vert s tanított, de nehéz haragom
Tűrtem érted küzdve még magamon.
Bíztam kimondatlan szavaidban,
Tévedésnek ítélt napjainkban,
S minden félresiklott csókjainkban.
Látod múltunk kövezte utunk még
Int felénk. Kik egyszer már elhitték
A legszebb szavaink mily őszinték.
2022.12.04.
Author: Miskolczi Ferenc
Szeretettel köszöntök minden verskedvelő olvasót! Bemutatkozásként magamról: Miskolczi Ferenc vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. Jelenleg Tatabányán lakom. A munka és az irodalom mellett a sport szintén életem meghatározója. Gimnazista korom óta írok, főként verseket, hol hosszabb, hol rövidebb kihagyásokkal. Sokáig csak az asztalfióknak írtam. Majd 2021 októberétől publikáltam az Amatőr művészek fórumán és nem sokkal később a Poet.hu oldalon, amelynek jelenleg is aktív tagja vagyok. Többnyire romantikus verseket írok, de emellett jelen vannak más témában írtak is. Az online média több platformján és két kiadott antológiában is megjelentek verseim. Egy verseskötetem jelent meg 2022 decemberében Titkok – kertjében címmel.