Nehèz tèma, kesze-kusza
Megannyi szàl szètcsúszva.
Rendbe kell tenni,
De nem kèpes senki.
Mindenki boldogan nèz
De belül esek szèt.
Mièrt van ez, nem èrtem,
Csak nyugodságot kèrtem.
Mièrt nem megy?
Minden elvesz.
Nyugtatom magam minden rendben,
De ez nem így van fejben.
Változni kène de remènyt mi ad,
S az idő bús gödörben hagy.
"írj úgy mint a jó írók, és élj úgy, mint a jó emberek"
Vénasszonyok nyara van. Fullasztó, páratelt hőség. A nyár zivataros volt, s most is lóg az eső lába. A konyhában állok a tűzhely előtt, az öntöttvas
Szívem hevesebben ver, az egy dolog, De ezt azért teszi, mert fülem hallja, Hogy a tiéd értem dobog És minden szavad s tetted vallja, Hogy
A Tollforgatók Discord közösségben minden vasárnap kapunk egy kihívást ún. heti kreatív írói feladat gyanánt és az erre a hétre kiadott feladat lényegében az volt,
Van egy hű társam, akit mindenki ismer, De senki sem olyan jól, mint én. Bús szavaim lettek a legjobb barátom. Hozzájuk szólok, hogyha szívem ég.
Emlékül barátaimnak Lábát lógatva fény ül a parton. Közelebb hajol egyre az alkony, és engedi itt, hogy a víz vigye, még hullámokat szelídítene. Száz meg
A megírt vers Ma még megbocsájt az idő, miként az árnyék, hossza nő, hogy egyre több jel arcomon, árulja el rútan korom. Talán egy tündér
