Rózsa Iván: Miért van a miért?
Mi az élet értelme? (Pesszimista változat)
Erre a banális kérdésre a pontos választ csak a halálod pillanatában tudod meg, de akkor már lehet, hogy nem létezel. Ez utóbbi esetben: semmi értelme sincsen… És ha az életnek nincs semmi értelme, akkor semminek sincs semmi értelme.
Mi az élet értelme? (Optimista változat)
Nem egyszerűen élni, mert világra szültek, így nem tehetünk mást, hát élünk; hanem megélni, és élvezni „kell” az életet! Minden pillanatát. Ami már benned van; az a tiéd. Az élet értelmét nem keresni kell, hanem érezni. De ha nem érzed; kár neked magyarázni. Felesleges erőfeszítés, időpocsékolás.
Virtuális lét
A talán virtuális létben tűnik valóságosnak az életünk. Pedig lehet, hogy igazi életünk a földi létformában virtuális valóságnak tűnő túlvilágban kezdődik. A biztosnak hitt lét a bizonytalan; a bizonytalannak vélt az igaz, a biztos?!
Fekete István
Fekete István Jókai Mór után a legolvasottabb magyar író. Főleg állatregényeiről híres, de korántsem csak azokat írt. Mindenesetre Vuk vagy Karak, a két róka; Vahúr, a kutya; Kele, a gólya; Lutra, a vidra története közismert. De olyan állatoknak is nevet adott, mint például Beő, vagyis őz; Csám, vagyis disznó; Nyu, vagyis farkas; Csirik, vagyis menyét; Unka, vagyis béka; Tás, vagyis kacsa; Csett, vagyis gébics; Bruku, vagyis galamb; Karr, vagyis sólyom. És ha már a madárneveknél tartunk, a karvalynak a Nerr (két r-rel) nevet adományozta. Véletlen ez, vagy látnok volt? Ahogy életrajzából tudjuk, minden időben, így a vészterhes időkben is karakán embernek bizonyult; így lehet, hogy most egy r-rel írná le a karvalyt és jellemzőit…
Petőfi után, szabadon
Csak, mert felül, rajta lebeg a bárka; azért még a víznek árja az úr! Csupán, mert megmásztad, még ha a csúcsán is állsz, azért még a hegy az úr!
Fősodor
Igen, ez a mai, divatos mainstream: sodródjunk az árral! Akkor talán túléljük az árvizet… A folyók lefelé folynak mindig, így velük mi is lefelé sodródunk. Ám olykor kicsapnak oldalvást, és elöntenek, elsodornak mindent, mi útjukba áll!
„Istenek” alkonya
Ki lesz az új főnök? Milyen hordalékot sodor felénk még az élet? Sokszor hittük azt, hogy ami-aki fent van, mindennek az alja. De a mostanit nem is tudom, ki tudná aljasságban „überelni”, illetve helyesebben fogalmazva, alulmúlni?!
Végtelen egy
Sok-sok végtelen pillanat kitesz egy öröklétet. De ezt megörökíteni elég lehet egy igazán megélt pillanat is. Végtelen egy és öröklét: egy és ugyanaz. Nincs köztük mennyiségi vagy minőségi különbség. A végtelent érezni „kell”, és nem mérni, ahogy a végtelen pillanatokat sem összeszámlálni. A végtelen, az végtelen!
Békés egymás mellett élés
Jó szomszédokként végtelen sok; meghitt, a korukat és az öröklétet egyaránt megörökítő, végtelen pillanat békésen elfér a végtelenben egymás mellett. Nem kell nekik terjeszkedni ember módra, jut mindegyiknek hely…
Miért?
Miért agresszív és terjeszkedő természetű, és miért nem tud megváltozni az ember? Visszamehetünk Káin és Ábel, vagy Ádám és Éva történetéhez, tehát a kezdetekig? És kérdezhetünk, mint a gyermek: miért van a miért?!
Budakalász, 2023. január 26-31.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchárom éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok internetes portálon és...