Ha minden ember a tenger fenekére látna,
s nemcsak a víztükrén megcsillanó tükörképre várna,
talán megtanulna a szívével érezni,
s az igazságot nem a bűnben keresni.
Nem lehet egy életet hazugságban élni,
rárontani minden értékre,
s ülni, mint kakas a dombon
egy kővárból lett letűnt romon.
Szedi áldozatait a látszatvilág tébolya,
a terjedő vírus gazdatestet keres,
az arra fogékony párákat,
magába szippantja a gépezet.
Valahol elveszett a lényeg iránti vágy,
a vonzódás a rejtelemhez,
kiüresedett szívek szerelmének
meglehetősen fakó a színe.
Hiába szomjazzuk a virágok illatát,
ha mindent beterít a rothadó szemét,
idővel megtompul a szaglás,
elveszik az érzékelés.
Az ember alkalmazkodó lény,
takaréklángon ég,
könnyebb elfogadni egy kapott világot,
mint harcolni egy újért.
Bamba képű emberek totyognak mindenütt,
zombi üzemmódba kapcsolva
narkós szemmel merednek maguk elé,
egy gombokkal teli dobozra.
Elveszett az élet íze, elveszett az érzelem,
online küldött szíveket nem kódolja a szerelem.
Lépj ki a valóságba! Emeld fel a fejedet!
Az élet csalogatva hív, tárd ki a szívedet!
Author: Dr. Eisenhauer Virginia
Kilenc éves koromban csókolt homlokon a múzsa az életemnek egy igen nehéz periódusában. A versírás számomra nemcsak egy önkifejezési forma, hanem egy különleges földöntúli élmény, amelynek a segítségével ihlet formájában bizonyos üzeneteket tolmácsolhatok fentről a magam részére vagy a társadalom javára. Az általam írt versek mind úgynevezett lélekversek, melyek mély érzelmi töltettel egyetemes igazságokat hordoznak üzenetképpen a befogadó lélek számára. Életem igen korai szakaszától lehetőségem nyílt gyermekverseim megjelentetésére. Az általános iskolában irodalom tanárom javaslatára, aki egyben mentorom is volt, folyamatosan jelentek meg a verseim a Katedra című folyóiratban. A gimnáziumban, az iskola saját megjelenésű újságjában, szintén megjelent néhány versem. A gimnázium után 1998 és 2003 között számos pályázat eredményeként különböző antológiákban jelentek meg műveim az Alterra Svájci-Magyar Könyvkiadó Kft. gondozásában. A teljesség igénye nélkül: A szerelem ketrecében (1998), Első szerelmem…(1999), Gondolattánc (2000), Antológia (2000), Múzsák tükre (2002), Szótól szóig (2002), Ámortól pszichénkig (2003). Az Irodalmi Rádió kiadásában jelent meg A test csak puszta ketrec című antológia, amelyben a 2019. évi jogász pályázat eredményeképpen az Egyezség című versem megtalálható. Ezt követően 2020-ban az Irodalmi Rádió gondozásában kiadásra került az első önálló verseskötetem, melynek címe A szavak lelkébe szállva. A versírás számomra egyfajta küldetés, egyfelől a gyönyörű anyanyelvünk ápolására és őrzésére tett...