Nyuszifalván húsvét előtt nagy a sürgés-forgás,
minden nyuszi izgatottan teszi most a dolgát.
Keverik a festékeket, gyűlnek a tojások,
megtisztítják azokat a szorgos nyuszilányok.
Nyúlanyókák már naphosszat hímezik a csipkét,
hogy a festett tojásokat majd azzal díszítsék.
Nyuszipapák, nyuszifiúk feladatul kapják,
ők a festett tojásokat a polcokra rakják.
Mindenkinek sok a dolga, lustálkodás nincsen,
szép húsvét reggelre így lesz kész majd minden.
Ám egy reggel hatalmas riadalom támadt,
a sok tojásból ott ők nem leltek, csak párat.
Róka Rudi a tolvaj, nem fér hozzá kétség,
néhány tojást el is tört, ez pedig nagy vétség.
De mit is csinált Gyuszi, a tojások őre?
Elaludt, és sajnos nem volt vészcsengője.
Sírtak is a nyuszikák kétségbeesetten:
most elmarad a húsvét? Hisz az lehetetlen!
Gyuszi tudta rögtön, hogy mit cselekedjen:
azonnal a tolvajnak nyomába eredjen.
Nyúlcipőt is húzott, hisz a tojásokat
vissza kell szerezni, ha törik, ha szakad.
Forró nyomon indult, beért az erdőbe,
ott egy tündért talált ágak közt vergődve.
Szabadulna szegény, de beakadt a szárnya,
bánatosan sírva megmentőjét várta.
Gyuszi nem habozott, kiszabadította,
Bella tündér e tettét rögtön viszonozta.
A mentőakcióra elkísérte hősét:
nyusziknak munkáját ne rókák élvezzék!
Sötét erdő közepében meglelték a lakot,
azt, amelyben a tolvaj, Róka Rudi lakott.
Nyuszi Gyuszi megtorpant, félelem tört rája,
mi lesz, hogyha ő lesz Rudi vacsorája?
Bella biztatóan így szólott hozzája:
„Egy tündérnek veszélytől nő a bátorsága!
Különben is, hoztam tündérport magammal,
ezt még megtoldhatjuk egy kis varázslattal.”
Ettől Nyuszi Gyuszi kissé megnyugodott,
és Bella tündérrel munkához is fogott.
Nyuszi Gyuszi gyorsan kapart egy mély lyukat,
Bella tündér pedig szerzett egy kis rudat.
Ezután a nyíláson tündérport fújt be,
melytől Rudi prüszkölt, menekült kifele.
A két barát a rudat két végénél tartva,
ravaszdink átesett a gödörbe jajgatva.
Mivel megsebesült keze-lába s feje,
nem kellett félni, hogy támadni lesz kedve.
A rókalakban meglett az elrabolt zsákmány,
lesz húsvét idén is, nem győzött az ármány!
Róka Rudi, reméljük, tanult az esetből,
s elment minden kedve a gonosz tettektől.
Nyuszifalván újra nagy a sürgés-forgás,
be kell hozni gyorsan ezt a lemaradást.
Egy fővel kibővült a dolgos legénység,
Bella tündér lett az újabb kis segítség.
Nem is tétovázott, munkához is látott,
a kész tojásokra szórta a varázsport.
A tündérporból ő egy cseppet sem hagyott,
s egész Nyuszifalva most fényárban úszott.
Húsvét előtt éjjel indult a szállítmány,
s reggel egy fészekben sem volt tojáshiány.
A gyerekek boldogan összeszedegették,
soha nem volt ilyen varázslatos húsvét.
A nyuszik igazolták, hogy nagy öröm kapni,
de még nagyobb öröm boldogságot adni!
Author: Borján Márta
Borján Márta vagyok, általános iskolai magyartanár és fejlesztő pedagógus. Székesfehérvár mellett egy kis faluban, Kőszárhegyen élek. Mindig nagyon szerettem a meséket, a verses meséket. Kisunokám érkezésekor kezdtem el verses meséket írni, és azóta is folyamatosan születnek kis történeteim, melyek többsége verses formájú, de már néhány prózai történet is szerepel közöttük. Az iskolában is szívesen tanítom a meséket, a verses meséket, melyek a különböző értékrendeket közvetítik, megismertetnek a különféle erkölcsi fogalmakkal, így az érzelmi nevelés hatékony eszközei. A fejlesztő foglalkozásokon nagyon jól használhatók a kisgyermekek érzelmi intelligenciájának, szóbeli kifejezőkészségének a fejlesztésére, a szókincs bővítésére. 2020-ban jelent meg első mesekönyvem, mely 9 verses mesét tartalmaz. Címe: Bella, a tündéri segítség. A szépen illusztrált könyv az Enigma Kiadó gondozásában jelent meg, de kereskedelmi forgalomba nem került. Egyik verses mesém szerepel az Irodalmi Rádió karácsonyi antológiájában. Tervezem egy következő könyv kiadását, és remélem, az már a nagy olvasóközönséghez is eljut.