Szülinap a kastélyban

Szülinap a kastélyba.

Írta: Egyed-Husti Boglárka

Alex még csak 7 éves, de a szülinapját az apja által nemrég megvásárolt kastélyban fogják tartani.

Alex nagyon várta már a napot, tudta, hogy lesz ugráló vár és a szolgák már kitakarították a medencét.

Anyukája megengedte, hogy az összes barátja átjöjjön így esetleg a nagy moziszobába lesz majd film vetítés lehet, hogy egy bűvész is fel fog lépni.

A meghívókat Alex egyik dadája készítette el, így ezzel sem volt semmi teendő.

Elérkezett a várva várt nap.

Hatalmas buli volt, nagy tortával, sok lufival és jött egy egész artista csoport is.

Alex egy vadonatúj biciklit kapott ajándékba, illetve rengeteg márkás ruhát és cipőt.

A kastélyban egész nap üvöltöttek a gyerekek, bújócskáztak.

A medence is jól belett fűtve így tudtak ugrándozni és pancsolni is benne és mozit is nézhettek.

a nap végére mindenki jól elfáradt és hazament.

Alex még csak 7 éves. Eddig nem ismerte az élet rossz oldalát, nem tudta mi az szegénynek lenni, nem tudja milyen éhezni.

Alex szülei ugyanis gazdagok, nem is beszédtéma ez náluk. Lenézik a két kezű munkást és undorodnak a kéregetőktől is.

A kastély, amiben laknak apuka vette meg ők csak benne élnek. Apuka maffia vállalkozásokból lett gazdag, de ezt senkit sem érdekel.

Alex még csak 7 éves, nem tudja mi az korrupció, a politikához sincs sok köze ő még csak azt tudja, hogy milyen menő csukát kapott apukától.

Alex boldog 7 éves, fejét lehajtja a párnára és szerinte a világ egy csodálatos hely.

Vége

 

 

 

Egyed-Husti Boglárka
Author: Egyed-Husti Boglárka

Egyed-Husti Boglárka az Irodalmi Rádió szerzője. Amit tudni kell rólam: Már kisgyerekként fogékony voltam az alkotásra, nagyon szerettem olvasni, a könyvek szeretete a mai napig elkísér. A gimnáziumban eléggé zárkózott voltam, kevés barátom volt, kerestem a vigaszt, a kiutat a magányosságból. Az akkori irodalom tanárnő mutatta meg nekem, hogy milyen pályázati lehetőségek vannak, és hogy próbálkozzak a verseimmel. Akkoriban antológiákba és más folyóiratokban küldtem el alkotásaimat, mellyel szép eredményeket értem el. Kaptam oklevelet és mindig biztatak arra, hogy folytassam ezt az utat. Eléggé kishitű ember vagyok, így abba hagytam nagyon sok időre az írást. Aztán idén márciusban a magánéletemben történt olyan dolog, ami bár negatív könyveltem el azóta, viszont olyan szelepek/csatornák nyitódtak meg a lelkemben, amiért hálás lehetek. Hiszen azóta foglalkozom komolyabban az írással és már nem csak verseket, hanem novellákat/regényeket is írok. Azt hiszem megtaláltam a hangomat, azt a műfajt, amiben talán otthonosan mozgok, és azok az emberek, akik megtiszteltek bizalmukkal, hogy ezeket a műveket elolvasták, mind ledöbbentek, hogy úristen te ilyet tudsz írni? Úgy gondolom ennél jobb dolog nem kell.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ablakomból

Hűvös magányomban elszórakoztatott  A belváros tere, az ablak mögött állva.  Az érdekes embereket- kiket élte odasodort-  Csak lestem lenyűgözve, elmélázva.    Nyílott már a mosolyhozó

Teljes bejegyzés »

Éhező

Edit Szabó  : Éhező   Hosszú haját és csupasz karját megeszi a sötétség fellege, mezítlábas talpát falják a kőkockák és beton lemezek.   Járda és

Teljes bejegyzés »

Torkosság

Torkosság Az élet egyik princípiuma a kötelesség teljesítés, mit míg nevelni, fegyelmezni kell. Enélkül nem tud méltányos, s nem tud igazságos lenni, nem tudja emberségét

Teljes bejegyzés »

Képeslapok a múltból

Azon a karácsonyon sok hó esett. A város felvette szebb, fehér öltözékét. Hetven év körüli fehér szakállú öregember botorkált az összelapátolt hóbuckák között. Kötött bojtos

Teljes bejegyzés »

Így Márciusban

Új tavasz álmodásba ringatott A múló alkony, s csendjében ébredt Szebb élet szívembe lopakodott. S vágyak termeibe belenézett. Összetört a nagybetűs igazság. Kék egek alatt

Teljes bejegyzés »

                                                  

Teljes bejegyzés »