Szeretlek

Nem vagyok már a kereszten,
Nem vagyok halott,
Kijöttem a sírból,
Testem feltámadott.
Érted folyt a vérem,
Hogy megváltsalak,
Nem kárhoztatni jöttem,
Ne félj, nem bántalak.
Nem rovom fel bűneidet,
Gyere hozzám bátran,
Szívemből várom,
Hogy együtt legyünk a Mennyországban.
Jó tervem van számodra,
Jöjj és kövess engem.
S engedd, ha gondod van,
Levegyem a terhed.
Igaz barátod leszek,
Bízzál bennem, kérlek,
Én veled maradok minden napon,
Hűségem nem hagy el Téged.
Erőt adok, ha megfáradsz,
Megtámogatlak,
A bajokban melletted állok,
Soha el nem hagylak.
Ha elesel, felsegítelek,
És szelíden terelgetlek.
Utat mutatok Igémmel,
A sötétséget megvilágítom fénnyel.
Úgy szeretlek, ahogy vagy,
Hisz meghaltam érted,
Drága kincsem, jöjj hozzám,
Én vagyok az Élet.
Ha keresed az utadat,
Válassz engem bátran,
Mert én élő Út vagyok,
S várok rád a Mennyországban.
Szeretetem végtelen,
Megmérni nem lehet,
Végtelenül mélyebb,
Mint a hatalmas tengerek.
Úgy vágyom Rád, el sem hiszed,
Kérlek, ne zárd be a szíved.
Hívj életedbe hittel,
És én megáldalak üdvösséggel.
Szabó Anikó
Author: Szabó Anikó

A nevem Szabó Anikó. Az alkotás számomra olyan élet adta ajándék, amely gyönyörűségével megszépíti az életem. Amikor festek a színek játékos módon életre kelnek, s egymásba olvadva megjelenítik lelkem ábrándozásait. Amikor írok, a gondolatok hömpölyögve mondatokká formálódnak bennem, az ihlet szárnyakon repíti magasba lelkem, olyan dimenziókba, ahol szabadabbnak és boldogabbnak érzem magam. Az írásaim több antológiában és magazinokban is megjelentek már. Lelkem tarsolyának kincsei Színek, dallamok, szavak, amik ragyogásukkal, suttogásukkal és zenéjükkel körülfonják szívemet. Mesélő világukkal a lelkem tarsolyának kincsei. Mint éltető erőt magamnál hordom őket, mélyen beleágyazva a szívem dobbanásába. Amikor álmodozom, rezdülésük megérinti a bensőm. Mint lélegzetvétel, az élet boldog zsongásával megtöltik képzeletemet.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Zene

Bármilyen műfaj is mit hallgatunk, Megnyugtat, és elfeledjük minden bajunk. Van, ki őrjöngve adja ki magából bánatát, Más pedig ámulattal hallgatja az áriát. Reppelve hadarja,

Teljes bejegyzés »

Idősek

Miért van az, hogy mindig okítunk, Mert náluk mindent jobban tudunk. Hogyan mondjuk, az sem mindegy, Ezt néha mi, idősek sem értjük meg. Halad az

Teljes bejegyzés »

Fiatalok

Miért van az, hogy öreget fiatal nem ért meg, Szavai üresen maradnak eszének. Bántásnak, s nem tanácsnak hallja a szavakat, Pedig érzi, hogy azok biztosan

Teljes bejegyzés »

Köszönöm

Te tudod, drágám, mennyi mindenen mentünk keresztül… Hányszor szorítottam meg kezed, mikor mardosott belül A lélekmarcangoló, nyomasztó űr. Te tudod, mennyi minden …a mindenem vagy nekem

Teljes bejegyzés »

Te – mindenhol

A fűszál úgy hajlik el a szél súlya alatt Mint a hajad, amikor kezemmel simítom. És a szellő úgy susogja körbe a nyakam, Mint amikor

Teljes bejegyzés »

Őszi égbolt

Ránkzuhant a nyomasztó őszi égbolt. Hullajtotta szakadón a könnyeit. Üldözött., és nem maradt hová bújnom…. Ez égszakadásban nem láttam semmit. Csak vártam bambán, és vártam

Teljes bejegyzés »