Lakásfelújításra készültünk. Ilyenkor ki kell pakolni a szobákat, többek közt leszedni és bedobozolni a könyveket. Ez kiváló alkalom arra, hogy az ember átnézze, tényleg milyen könyvei is vannak. Pakolás közben akadtam rá egy nagyon érdekes könyvre, mely a címben említett két írást tartalmazza a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban, megjelenés 1982. A könyv különlegessége, hogy mintegy egyenrangúan kezeli a két művet. A két írást nagyon ötletesen úgy helyezte el a kiadó, hogy 180°-ban kell elforgatni a könyvet, hogy egyiket, vagy másikat olvashassuk. Így nincs értelme annak, hogy melyik az első, vagy a második, egyenrangúak. A könyv közepén pedig mindkét írásról összefoglaló rövid értelmezés és elemzés olvasható. Szándékosan nevezem írásnak, mivel nem nevezhető egyik sem igazi regénynek. A könyv antikváriumokban elérhető.
Olof Johannesson: A nagy számítógép
Az írás szerzője ténylegesen Hannes Alfén Nobel díjas plazamfizikus, aki álnéven írta ezt a meghatározhatatlan, igazából semmilyen kategóriákba nem besorolható művet, ami 1966-ban jelent meg Stockholmban. Szerintem az 1982-es hazai megjelenése idején vehettem meg professzorom javaslatára, hiszen Alfvénről tanultunk az egyetemen a világ keletkezéselméleteiről szóló kozmológiai témájú tantárgyunk során. Valószínűleg akkoriban el is olvashattam, mivel vannak benne sarokbehajtások és pár ceruzás aláhúzás. És most, jó négy évtizeddel később ismét előkerült.
Sokat hallani napjainkban a mesterséges intelligencia (MI) kapcsán arról, hogy a számítógépek átvehetik felettünk, emberek felett az ellenőrzést. Ezért kíváncsi lettem, mit mondhatott erről Alfvén úgy hatvan évvel ezelőtt.
Elmondhatom, hogy fantasztikus élmény volt az alig 90 oldalas mű olvasása. Alfvén látnok volt. Majd minden olyan gondolat megjelenik írásában, ami miatt sokan félnek az MI-től. Nem regénynek, inkább valamiféle tudományos fantasztikus esszének lehet tekinteni a négy fő fejezetből álló írást. A mű tagolása a számítógépek szempontjából történt, mint előidő, mielőtt megjelentek a számítógépek, majd amikor a számítógép új korszakot teremtett, melyet katasztrófa követ és végül az ember és a számítógépek közti szimbiózis korszaka. Azonban ez utóbbit már egy új korszak kezdetének is tekintette a szerző.
Nem írom le az írás tartalmát, inkább kérdéseimmel bíztatom az olvasót arra, hogy olvassa el a könyvet és keressen válaszokat azokra. Az aktív, élményszerű olvasáshoz szeretnék szempontokat adni.
Kérdések az elemző, aktív olvasáshoz:
- Szerinted ki a narrátor, az elbeszélő?
- Hogyan tekint az elbeszélő a biológiai evolúcióra?
- Mi a nagyvárosok sorsa?
- Hogyan jellemzi az elbeszélő az embereket?
- Hasonlítsd össze az embereket és a számítógépeket az elbeszélő leírása alapján? Mit gondolsz erről? Van/lehet azokban igazság?
- Napjainkban is úgy működnek a számítógépek, ahogy azt Alfvén leírta? Mik a különbségek?
- Mit gondolsz a teletotálról? Napjainkban hogy nevezzük ezeket? Mi a véleményed az alkalmazásukról?
- Mit gondolsz az oktatásról? Szerinted olyan lehet majd a jövő, ahogy az a könyvben szerepel?
- Milyen illusztrációkat képzelsz el a könyvhöz?
- A szerző több analógiát is leír, mint az időjárás előrejelzés és a szociológia, a ló és az emberek. Mi a véleményed ezekről mai szemmel? Keress hasonló analógiákat!
- Miért dolgozik az agy sokkal lassabban, mint a számítógép?
- Melyek azok a tevékenységek, amelyekhez már napjainkban is a számítógépet hívjuk segítségül? Melyek azok, melyekhez még nem?
- Hasonlítsd össze a teletotált és az okostelefont!
- Megjelennek a könyvben a webáruházak? Hogyan?
- Mi a véleményed a könyvben leírt igazságszolgáltatásól és az egészségügyről?
- Ténylegesen demokrácia lenne a könyvbéli számítógépek által kínált út? Miként jellemzi a demokratikus szavazást az író? Mik a fenntartásai?
- Valóban megszűnnek a háborúk? Mit gondolsz? Hozz fel érveket!
- Mi a véleménye a szerzőnek a hivatalokról? Mit gondolsz Te erről?
- Mik a szuperszámítógépek? Hogyan hozza ezeket létre a szerző a könyvben? Mit gondolsz erről? Vannak már ilyenek napjainkban?
- Mik a könyvbeli PC-nek nevezett áramkörök? Megjelenik hasonló napjainkban?
Edwin A. Abbott: Síkföld
Ezt a művet szerzője 1884-ben jelentette meg A. Square, vagyis A. Négyzet írói néven, aki geometriával foglalkozó angol matematikus volt. Teljesen más jellegű mű A nagy számítógéppel összehasonlítva. Egy Érdekes gondolati játékként lehetne jellemezni, melyhez minimális geometriai ismeret is szükséges, illetve elmélyíti a meglévőket. A címben megjelölt Síkföldön szabályos geometriai alakzatok alkotják a résztvevőket, mondhatjuk az ország lakosságát. A népesség tagozódása viktoriánus korabeli Anglia társadalomkritikájaként is felfogható, ami azért nem mentes a túlzásoktól sem. A nők helyzete szinte felháborítónak hat az írás elején, amikor a lakosok jellemzése történik meg. Ezért több kritika nőgyűlölőként jellemezte a művet. De azért a helyzet változik a későbbiek során.
A fordulatos cselekményt ebben az esetben sem írom le, hanem inkább kérdéseimmel bíztatom az olvasót az aktív olvasásra, véleményalkotásra.
Kérdések az elemző, aktív olvasáshoz:
- Miként jeleníti meg a szerző a viktoriánus kor társadalmi rétegződését?
- Hogyan változik a nők státusza a történet során?
- Hogyan érzékelik egymás jelenlétét Síkföld lakói? Miként jelennek meg ebben a társadalmi különbségek? Vannak ebben változások?
- Milyen analógiák találhatók az írásban?
- Mennyiben segítheti az írás elolvasása a geometria egyes részeinek a megértését?
- Milyen dimenziós világok jelennek meg az írásban? Hogyan?
Author: Radnóti Katalin
Budapesten születtem, itt tanultam, kémia-fizika szakos diplomát szereztem, dolgoztam tanárként, lett családom és unokám. Régóta dédelgetett álmom volt, hogy novellákat írjak életem érdekes eseményeinek felhasználásával a sok szakmai jellegű publikáció után. Elterveztem, hogy amint nyugdíjba megyek és lemennek a vállamról a munkából adódó terhek, feladatok, írni fogok. Már évekkel ezelőtt elkezdtem a témák gyűjtését, és amint tehettem, máris elkezdtem az írást. Emellett sokat olvasok szépirodalmat, történelmi regényeket, minegy olvasási lázban égek, hiszen a hosszú munkás évek alatt erre jóval kevesebb időm volt. Tudom, hogy még tanulnom kell a novellaírást. Ezért szívesen olvasom a társszerzők írásait is. Napjaimat családom, nemrég született kisunokám édesíti meg. További fontos tevékenységem még a rendszeres uszodalátogatás, ahol nemcsak a sport a fontos, hanem a közösség is. Mindig van kivel beszélgetni, megosztani az örömöket, bánatokat, reflektálni az aktuális eseményekre. Szakmai honlap: https://rad8012.members.iif.hu/
