Azt mondják, kell…

 

Azt mondják, muszáj élni,

érezni. Vérezni.

Kell, hogy a rendszer része légy,

s mintha élveznéd, úgy tégy.

Kell, hogy alkosson az elme,

és parancsot hajtson végre a kéz,

lásd, ahogy a madzagra tapad a méz.

Azt mondják, kell a tudásod,

de idővel a saját sírodat is megásod.

Kell, hogy világra hozd az utódod!

Kell, hogy ez legyen a vágyálmod!

Kell, hogy érezd magad valakinek,

de a rettegésed nem mond el senkinek.

Még a végén megbéklyóznak,

kikiáltanak egy depressziós korcsnak.

Kellenek az ízek, a szex, a siker,

a pénz, a hatalom, egy bódító szer.

Kell, hogy egy csoportba tartozz.

Kell, hogy folyton fizess, s adózz.

Tankold a járműved,

vedd a ruhád, a cipődet,

s a dolgodat végezd el,

számolj el a lelkiismereteddel.

Tényleg így kell élni,

érezni? Vérezni?

Vagy zárjam magamra az ajtót,

s nyissam meg a kádban a csapot?

Hagyjam, hogy a víz rám zúduljon,

s az élettelen testem

a felszín alatt nyugodjon?

Nem, nem démonom…

Ne dörzsöld a tenyered,

a lelkemet nem adom át neked.

Renczes Attila
Author: Renczes Attila

Andropov elvtárs sem gondolta, hogy az ő temetése napján fogom először ökölbe szorított kézzel az égbe kiáltani a felnőttek számára értehetetlen nyelven, megérkeztem. Apám örömét csak a bevezetett szesztilalom tépázhatta volna meg, de pult alatt a jó emberek mindig egymásra találnak. Felvidék magyar ajkú fellegvárában, Dunaszerdahelyen koptattam az iskolapadok első sorait, köszönhetően az osztálytársaim magasabb növésének. Az első rímpárokat korán fecnikre biggyesztettem, ám meg nem értett hülyeként ezeket sokáig rejtegettem, s elvesztettem. Középiskolai tanáraim elhitték, hogy én leszek az új Alessandro Volta, viszont nekem annak az időszaknak minden egyes perce gyötrelmes volt. Végül elektroműszerész lett a mesterségem, papíron a legjobb, de minek. A család bennem látta a következő egyenruhás karhatalmi személyt, de az én sorsfonalamat másként kezdték el sodorni. A germán nyelv szerelmese lettem, ami megalapozta a lehetőséget arra, hogy egy folyami hajón kezdhessek el dolgozni. Végig jártam a ranglétrát a tányérok tisztításától a hotelrészleg menedzseléséig, és a több mint tíz évnyi tapasztalatomat Szállodahajók titkos világa címmel magánkiadásban megjelentettem. A versírás áll hozzám közelebb, mégis a Magyar Íróképző tanfolyamain tanultakból merítve több regényötletem született. Jelenleg is egy drámai regényen dolgozom. Bemutatkozásom utolsó sorai hűen tükrözik belső harcaimat: Égő karámba zárt lelkem egy zabos kanca, s ha nem engedem szabadjára a...

Megtekintés: 25