Eladó a lelkem

Eladó a lelkem.

Írta: Egyed-Husti Boglárka

 

Eladó a lelkem. A nagy piactér közepére kifeszítettem. Egy kötélre ráakasztva vártam a vevőket érte.

A lelkem tele volt bűnökkel. Félelemmel. Haraggal. Szégyennel. Megvetéssel. Bántattal. Agresszióval. Szenvedéssel. Haraggal. Pánikkal. Depresszióval.

Ezt mindenki látta a piactér közepén. A lelkem meztelen súly alatt összegörbült. Pedig többszőr próbálták lemérni. Hol kicsi volt, hol meg túl nagy.

Eladó a lelkem. Nézegették, méregették, de a sok járókelő miután alaposabban szemügyre vette közölte nem kell. Az egyik túl drágának, a másik túl olcsónak találta a lelkem árát. Valaki azt mondta, hogy vérző lélekre nincs szüksége már. Folyamatosan sorolták a különböző okokat és indokokat, a lelkem meg árválkodott a napfény alatt.

A lelkem tele volt bűnükkel. Megvettessél. Undorral. Szégyennel.

Néha sírt mondta ne adjam el, máskor könyörgött, de legtöbbszőr csöndben várta a sorsát.

A sok kiterített kacat mellett érdekes dolognak számított egy eladó lélek a piactéren így sok érdeklődő, nézelődő jött hozzá. Mindegyik bele látott és a saját lelkét látta vissza. Ettől ők is el szégyellték magukat, volt, aki megijedt. Más félt és volt olyan is, aki sírt.

Eladó a lelkem. Aztán már feladtam. Ez a lélek semmire sem jó nem kell senkinek. Aztán a semmiből megjelent egy öregasszony. Megsem nézte a lelket csak rám nézett és azt mondta ez a lélek pont jó.

Megvette a lelkemet. Megsem kérdeztem tőle hova viszi, csak vigye. Közölte nekem is jönnöm kell vele. A léleknek test is kell. Ellenkezni szerettem volna, de a következő percben már nem a piactéren voltunk, hanem a pokolban.

A lelkemet maga az ördög vette meg. Testem pedig leszállt vele a pokolba.

Vége

 

 

Egyed-Husti Boglárka
Author: Egyed-Husti Boglárka

Egyed-Husti Boglárka az Irodalmi Rádió szerzője. Amit tudni kell rólam: Már kisgyerekként fogékony voltam az alkotásra, nagyon szerettem olvasni, a könyvek szeretete a mai napig elkísér. A gimnáziumban eléggé zárkózott voltam, kevés barátom volt, kerestem a vigaszt, a kiutat a magányosságból. Az akkori irodalom tanárnő mutatta meg nekem, hogy milyen pályázati lehetőségek vannak, és hogy próbálkozzak a verseimmel. Akkoriban antológiákba és más folyóiratokban küldtem el alkotásaimat, mellyel szép eredményeket értem el. Kaptam oklevelet és mindig biztatak arra, hogy folytassam ezt az utat. Eléggé kishitű ember vagyok, így abba hagytam nagyon sok időre az írást. Aztán idén márciusban a magánéletemben történt olyan dolog, ami bár negatív könyveltem el azóta, viszont olyan szelepek/csatornák nyitódtak meg a lelkemben, amiért hálás lehetek. Hiszen azóta foglalkozom komolyabban az írással és már nem csak verseket, hanem novellákat/regényeket is írok. Azt hiszem megtaláltam a hangomat, azt a műfajt, amiben talán otthonosan mozgok, és azok az emberek, akik megtiszteltek bizalmukkal, hogy ezeket a műveket elolvasták, mind ledöbbentek, hogy úristen te ilyet tudsz írni? Úgy gondolom ennél jobb dolog nem kell.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

85 − = 79

ars politica

Végre vége a kampánynak. Leszavazott mindenki meggyőződése szerint, vagy farhát csomag mennyiségének megfelelően. Volt, aki kézpénzt is elfogadott. (Nem, nem írtam el. A kezébe kapta

Teljes bejegyzés »

Mezei haiucsokor

Keresd a képet Berki hadakban tisztul Érik a dallam   Hersen a pázsit Réti világnak hódol Lakója halkan   Éteri légben Kanyarog jámbor felleg Levegőárban

Teljes bejegyzés »

Mozsasarcos galambharcos

[Duplázott haiku]   Galambkavalkád Remél falatkát Őrült morzsareménnyel Harcol a placcon hévvel Gyilkos eréllyel Galambepével Author: M. Tóth Sándor 1955-ben születtem Tatabányán, azóta is itt

Teljes bejegyzés »

Az univerzum döccenése

Simogató zene, bódító színek, illatok fürdették azokat, akik már átlibegtek Péter rafinált ajtaján. A kaput csupán résnyire nyitotta, mert az érkezők akár a kulcslyukon is

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Hársfák

Hársak árnyas alagútján haza indultam. Néztem, ahogy az ágak között a napfény megcsillan.   Hársak édes illata a valóságból kirántott. Új köntösbe öltöztette az aszfalt

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

pesszimizmus

Andreának (alias Hárpi, „a Párja”) boldog voltam, vagyok, leszek gondoltam, míg veled voltam,   de mióta elhagytál és elhagytalak, kezemen nem érzem illatodat,   azóta

Teljes bejegyzés »