Fehér zaj-Fekete fény

Fehér zaj-Fekete fény

Írta: Egyed-Husti Boglárka

10 kor lámpaoltás. Ezt mindenki tudja. Meg sincs kedvem lekapcsolni a lámpát. Félek. Szinte már reszketek. Az ágyam mellett ülő másik ágyban lévő lámpa már nem ég. Tudom, ha sokáig hagyom égve még az én lámpámat akkor jön a nővér és lekapcsolja azt.  Érzem, hogy ez hamarosan be fog következni. Mintha hallanám is a nővér lépteit a folyosón, de meglepetésemre nem jön senki. Szerencsém van égve maradhat a fény. Nagy nehezen alszom el. Másnap vizit.

A vizitelő orvos látja, hogy egész éjjel égett a lámpa. Ezt felírja abba a nagy noteszába.

Utána megy a következő és azt következő ágy felé. Mindenkinek felír valamit a kartonjába.

A vizit után csendes pihenő következik. Ilyenkor olvasni szoktam, nagy ritkán nézem a tv.

Most az olvasásom elmarad mert a főorvos úr látni szeretne. A nővér kedvesen és segítőkészen bekísér hozzá.

Leülök pont vele szembe egy fényes szobába.

Bemutatkozik. Én is bemutatkozom. Mondta még nem voltam itt, de az aktámból látja, hogy más intézményekben már igen.

Szorongásos depresszió, pánikroham…sorolja a tüneteimet. Miközben sorolja egyszer sem néz fel. Nem érdeklem. Ezt már ismerem. Sokszor átéltem. Ő neki is csak egy dilis vagyok a sok közül, nem meggyógyítani akar, hanem csak túl lenni rajtam, vagyis az esetemen.

Így teljes nyugalomban ülök, várom, hogy befejezze az olvasást rólam. Az aktám jó vaskos. Ismerem én is, hiszen többszőr megnézhettem már. Benne van az életem. Vagyis jobban fogalmazva az az élet, amit eddig éltem. Az, hogy apám verte anyámat, majd megerőszakolt engem. Többszőr is. Emiatt anyám öngyilkos lett. Majd én is megpróbáltam végezni magammal. Az is benne van, hogy ittam, drogoztam és sok férfi visszaélt ezzel. Ismét öngyilkosságot követtem el, pánik beteg lettem, depressziós, szorongok, ha egyedül vagyok. Az italról és a szerről lejöttem, józan vagyok lassan már egy éve. Erre büszke is vagyok. Megdolgoztam érte. Egyedül csináltam, nem segített senki. Igaz nem is volt ki segítsen, hiszen apám meghalt, testvérem nincs, barátaim se nagyon. Az italt és a szert is csak azért tettem le mert elfogyott a pénzem. Viszont a szorongás nem múlt el. Pedig szerettem volna, ha elmenne. De ő maradt. Ahogy a különböző intézeti dolgok. Egy idő után megszokja az ember.

Volt, aki maradt, más ki be járkált én is hol bent hol kint voltam. Sose tudtam mikor kerülök be ismét. Nem szerettem itt lenni, de rájöttem, hogy az intézet mégis jobb, mint otthon ülni és várni a magányt.

Nem is a magánnyal volt bajom, hanem az estékkel. Ilyenkor az összes félelmem, mint egy démon jött elő az ágyam alól. Ezért akartam lámpafénynél aludni. Ez megnyugtatott a fehér zaj-fekete fény.

Vége

 

Egyed-Husti Boglárka
Author: Egyed-Husti Boglárka

Egyed-Husti Boglárka az Irodalmi Rádió szerzője. Amit tudni kell rólam: Már kisgyerekként fogékony voltam az alkotásra, nagyon szerettem olvasni, a könyvek szeretete a mai napig elkísér. A gimnáziumban eléggé zárkózott voltam, kevés barátom volt, kerestem a vigaszt, a kiutat a magányosságból. Az akkori irodalom tanárnő mutatta meg nekem, hogy milyen pályázati lehetőségek vannak, és hogy próbálkozzak a verseimmel. Akkoriban antológiákba és más folyóiratokban küldtem el alkotásaimat, mellyel szép eredményeket értem el. Kaptam oklevelet és mindig biztatak arra, hogy folytassam ezt az utat. Eléggé kishitű ember vagyok, így abba hagytam nagyon sok időre az írást. Aztán idén márciusban a magánéletemben történt olyan dolog, ami bár negatív könyveltem el azóta, viszont olyan szelepek/csatornák nyitódtak meg a lelkemben, amiért hálás lehetek. Hiszen azóta foglalkozom komolyabban az írással és már nem csak verseket, hanem novellákat/regényeket is írok. Azt hiszem megtaláltam a hangomat, azt a műfajt, amiben talán otthonosan mozgok, és azok az emberek, akik megtiszteltek bizalmukkal, hogy ezeket a műveket elolvasták, mind ledöbbentek, hogy úristen te ilyet tudsz írni? Úgy gondolom ennél jobb dolog nem kell.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

2 + 7 =

Cserebogár a falban

Szegény pajor mire gondolhatott, amikor a csodálatos átalakulása során bogárrá változva azzal szembesült, hogy téglák közé, a falba született újjá? Mert van ilyen, én se

Teljes bejegyzés »

Ha a boldogság…

Ha a boldogság kismadár volna,bizonyára kalitkába zárnák.Mivel illékony érzés csupán,helyette megzabolázzák.Jaj, szegény boldogság,vajon mit vétettél mond?Rossz híredet keltik ott,ahol nincs egyetlen mosoly?Ne hagyd, hogy azt

Teljes bejegyzés »

Te vagy…

Te vagy az életem, te vagy a levegőm.Te vagy ki éltet, te vagy a megmentőm.Szívem doktora, hogyan is nevezzelek?Szerelmem farkasa, el kell, hogy engedjelek. Author:

Teljes bejegyzés »

Hazámról írok

Edit Szabó : Hazámról írok Édes Földem, hol az életre születtem, kérlek maradj meg ilyennek mindig nekem, „Te oltasz a szívbe örömöt, bánatot,” hűséges lányod

Teljes bejegyzés »

Tükröződik…

Szeretettel új versem!     Author: Faragó Maia Faragó Maia vagyok: kreatív író, költő, blogger, diplomás kommunikátor, online tartalomszerkesztő. Pályafutásomat újságíróként, főszerkesztő-helyettesként, korrektorként, kommunikációs asszisztensként

Teljes bejegyzés »