Bár érteném

Bár érteném

Néha nagyon nem értem én,
hogy a hófehér ragyogás vajh` mit is takar,
ó mennyi szódabikarbóna ember,
te közeledsz, és ő messze zavar.
Néha úgy megkérdezném én őt,
sorsot te, ó, mit szánsz még nekem?
Válaszod nyers, ködös némaság,
lázas arcom beletemethetem.
S átjár a bűze eme világnak,
mely körbevesz, csal, netán hazudik,
az ember megáll, csak dacosan néz,
rágyújt, s a világra hamuzik.

Hangyási Mihály
Author: Hangyási Mihály

Bemutatkozni másoknak számomra sosem könnyű, hiszen amit magamról fontosabbnak érzek elmondani, másnak lehet érdektelen. De azért megpróbálom. 1978. június 28-án születtem Karcagon, a Nagykunság „fővárosában". Általános és középiskolámat itt végeztem helyben. Gyermekkorom rengeteg olvasással telt, az orosz klasszikusokon keresztül, Jókain és Adyn át egészen Nemeréig és Stephen Kingig mindenevő voltam. Elég korán elkezdtem írogatni, és saját képregényt is készítettem, később belekóstoltam a zenélésbe is. 2010 nyarán nősültem meg és azóta vagyok három gyermek édesapja. Írásaimban igyekszek kerülni a kliséket és azt, hogy egy bizonyos sémára épüljenek. Éppen ezért sokszor nehezen emészthetőnek titulálják őket, illetve túl komornak. De, hát ez vagyok én.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

+ 74 = 82

ars politica

Végre vége a kampánynak. Leszavazott mindenki meggyőződése szerint, vagy farhát csomag mennyiségének megfelelően. Volt, aki kézpénzt is elfogadott. (Nem, nem írtam el. A kezébe kapta

Teljes bejegyzés »

Mezei haiucsokor

Keresd a képet Berki hadakban tisztul Érik a dallam   Hersen a pázsit Réti világnak hódol Lakója halkan   Éteri légben Kanyarog jámbor felleg Levegőárban

Teljes bejegyzés »

Mozsasarcos galambharcos

[Duplázott haiku]   Galambkavalkád Remél falatkát Őrült morzsareménnyel Harcol a placcon hévvel Gyilkos eréllyel Galambepével Author: M. Tóth Sándor 1955-ben születtem Tatabányán, azóta is itt

Teljes bejegyzés »

Az univerzum döccenése

Simogató zene, bódító színek, illatok fürdették azokat, akik már átlibegtek Péter rafinált ajtaján. A kaput csupán résnyire nyitotta, mert az érkezők akár a kulcslyukon is

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Hársfák

Hársak árnyas alagútján haza indultam. Néztem, ahogy az ágak között a napfény megcsillan.   Hársak édes illata a valóságból kirántott. Új köntösbe öltöztette az aszfalt

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

pesszimizmus

Andreának (alias Hárpi, „a Párja”) boldog voltam, vagyok, leszek gondoltam, míg veled voltam,   de mióta elhagytál és elhagytalak, kezemen nem érzem illatodat,   azóta

Teljes bejegyzés »