Fejlődött az orvostudomány, hát akkor használják a tudásukat és a technika vívmányait okosan és tisztességesen minden betegnél, aki tényleg beteg. Honnét indul, az Őskorból, amikor az ősember történelmi adatok szerint 26-30 évet élt, ma 70 évig él az átlagos jó egészségnek örvendő ember, de 90 év sem ritka. A családok többségében 2 gyermek van, de 4–8-10 gyermekes családok is vannak. Hova vezet ez, hát vannak országok ahol olyan a népesség szabályozás, hogy családonként 1 gyerek engedélyezett, ilyen volt Kína 2021-ig. Gondolkodjunk el miért, azért mert tételezzük fel ha most Magyarország lakossága 10 millió fő és 90 -100 évig él egy ember, közben 4-5 gyerek születik családonként az népesség növekedést eredményez, jó ez? A földet kérdezzük, ahol sok állat kipusztulás szélére kerül, ahol a legtöbbnek van természetes ellensége (ragadozó), de az embernek nincs. Az ember okos, fejlődött a z agya és ezzel pótolta az éles látást, a kifinomult szaglást tépőfogai éles karmai nem voltak, így fegyvert készített, prédából vadásszá vált. Átalakítja környezetét, fejleszt , a rombolás ellen vannak szervezetek. Az ember erdőket írt ki, közben szűkíti az állatok életterét, ezek közül sokat elütnek a közlekedési eszközök. Fogynak a a természeti kincsek, bányászat, ipar, és a legfontosabb az értékes ivóvíz készlet. Több ember többet fogyaszt, a Föld erőforrásai végesek, egyszer kifogyhatnak, mikor? rajtunk is múlik. De a 20 millió magyar többet fogyaszt, mint a 10 millió és az unokáink unokái és az ő unokáik és az ő unokáik is szeretnének ebből a vízből. Sok siens fiction foglakozik ezzel a problémával. A fogyasztás szemetet eredményez ez melléktermék tönkreteszi a bolygónkat, folyik az űrkutatás, keresik, hogy hol lehetne élni ha a legértékesebb kincsük a Föld nem bírja majd a terheket. Szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás egy fontos lépés, miért nem tesz e felé lépéseket minden település, ha autóval egy munkahelyre több ember megy hát üljenek egy autóba, a volt férjem ingyen vitte dolgozni kollégáit, mert okos, mert felelős, hát legyetek ti is azok.
Author: lengyel Szilvia, Szilvone, Sziszi
Nevem Lengyel Szilvia Művésznevem: Szilvione 1975-ben születtem, és testvéreimhez hasonlóan engem is nagyon várt az egész család. Sárbogárdon éltem mindig is, bár voltam kollégista Székesfehérváron rövid ideig és a főiskolai évek alatt éltem Szekszárdon is. Legvonzóbb lakóhelyemben a családom közelsége volt. A szomszéd fiú vett el feleségül 1998. május 16-án, erős családi kötődésünk révén hamar elvetettük a szülőföldről elköltözés gondolatát. Májusban házasodtunk és május hónapban váltunk is el 16 év után. Nagyon nagy öröm volt számomra, hogy több versem is bekerült az Irodalmi Rádió antológiáiba (Álombefőtt, Így születik a vers 2020, Van itt válasz elég, Így dalolunk mi nyomdokaidban Balassi Bálint, Szerelmemnek Bálint napra 2022, A bundáskenyéren innen című antológiákba). Az elismerések nagy lendületet adtak és megírtam emlékversemet – Drága aranyos anyukám címmel -édesanyámra emlékezve, melyet Seres Ildikó színművész csodálatos módon örökített meg az utókor számára. Középiskolás koromban sok verset írtam. Huszics Vendelnének és Tobak László irodalom tanáraimnak is köszönhető, hogy nagyon megszerettem az irodalmat. A szalagavatónkra írtam egy verses mesét, melynek szereplői egy-egy tanáromat testesítették meg, az akkoriban írt verseim elvesztek. 1994-ben érettségiztem Székesfehérváron az Árpád Szakképző Intézetben ruhaipari szakon. 1997-ben az IGYPF-án Óvodapedagógusi, majd 2003-ban pénzügyi diplomát szereztem a BGF Pénzügyi Főiskolai Karán. Kb. 20 éves koromtól már...