Lányok lelke

Forog a kerék, perceg az idő,
a kislányok lelke, a lánylelkek,
pörögnek pöttyös pántos pántlikák,
felverik az élet porát

Forog és perceg, újra és újra,
kis lábak lépte, mosolyuk fénye,
születik és ragyog a létükre,
teszik maguk dolgát szépre

Nőnek hajadonná, válnak nővé,
asszonnyá, és testük viszi tovább
minden dolgát, fonja, folyton folyvást
hordozzák a létük súlyát

Perceg az idő, kopnak a fények,
mosolyok vesznek, véreznek végleg,
karok ölelése fárad részeg
éjek, koptatják a kérget

Pereg a homok, a konok homlok
őrzi az időt, karcolja bőrét,
lánylelke megóvja lénye fényét,
tartja erősen gerincét

Kopott bőre és fáradó szíve
viszi is tovább, cipeli magán
a lógó férfi és gyermek súlyát,
ő megtartja örök múltját

Csoszogó idő örök órában,
lányok régen megfakult formában,
teszik, mit kell, kíván tőlük a sors,
cipelnek mindent sorjában

Rohan azután útján a világ,
lánylelkek újra hoznak világra
kicsinyke, szép gyermeki lányokat
vinni tovább a sorsokat

Örök forgásban marad, nyomában,
magára felöltött mosolyában,
örökösen ölelő karjában,
a nem múló ragyogásban

Farkas Etelka
Author: Farkas Etelka

(Gyarmati Zoltánné) Farkas Etelka vagyok, 65 éves, anya, nagymama és nyugdíjas tanító. A barátom ötlete volt, hogy a keletkezett szabadidő miatt írjak személyes blogot. Hamar megtetszett, és ráéreztem az írás ízére. Az elmúlt egy évben sok bejegyzést töltöttem fel a blogomba és felfedeztem, hogy novellák írása is kedvemre való. A következő években szeretném az életem, élettapasztalataim írott formában megosztani másokkal. https://fetelka.hu/

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Rózsa Iván: Scherzo

Rózsa Iván: Scherzo Kövérek és soványak A kövér emberek mind joviálisak! A soványak viszont gyomorbetegek… Valami hasonlót mondott tréfásan megboldogult Popper Péter tanár úr annak

Teljes bejegyzés »

Az Óperenciás tengeren túl

Az Óperenciás tengeren is túl Az Óperenciás tengeren is túl Ahol a kurta farkú malac túr Tüntizők és alkohol abúzusban élők A társadalom peremén szendergők

Teljes bejegyzés »

Még hiszek benned

Még hiszek benned   Még hiszek benned, Hiába ül szívemen fájdalom; Te vagy nékem a boldogság, Te vagy minden bánatom.   Hallottam felőled jót, S,

Teljes bejegyzés »

A kopottas és viseltes utas

Mikor felszálltam a villamosra, ő akkor már ült. Onnan, ahol még volt szabad hely, éppen rá láttam. Kissé viseltes és kopottas volt. Talán egy kicsit

Teljes bejegyzés »

Elgurult évek

Mint a gyöngyök, amikor leperegnek, szakadt láncról, úgy gurultak éveim szerteszét. Lám, talán el is enyésznek, és nem lesznek maradásra érveim. Szerettem őket, egyenként mindahányt,

Teljes bejegyzés »