Nyári éjben nem csitul a lárma,
Körbe ölel ezerarcú szárnya.
Riadtak a hallgatag csillagok,
Langy szellőn susognak a bánatok.
Foszlánya gyermek szívemre kiált,
Mely igaz volt még és civilizált.
Anyám szaván békességem ringott,
S egy darabja vele tovasiklott.
Őrizem törhetetlen ki értem
Kiáltott s egy idegennek véltem.
Tetteimben mosolya értelem,
Ragyog homályán vesztett fénytelen,
S nincstelenné roskadoz a nincsen.
Hitetlen átölel igaz hitben.
Szeretve, utam porát feledem,
Velem jő e múló rettenetben.
2023.08.08.
Author: Miskolczi Ferenc
Szeretettel köszöntök minden verskedvelő olvasót! Bemutatkozásként magamról: Miskolczi Ferenc vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. Jelenleg Tatabányán lakom. A munka és az irodalom mellett a sport szintén életem meghatározója. Gimnazista korom óta írok, főként verseket, hol hosszabb, hol rövidebb kihagyásokkal. Sokáig csak az asztalfióknak írtam. Majd 2021 októberétől publikáltam az Amatőr művészek fórumán és nem sokkal később a Poet.hu oldalon, amelynek jelenleg is aktív tagja vagyok. Többnyire romantikus verseket írok, de emellett jelen vannak más témában írtak is. Az online média több platformján és két kiadott antológiában is megjelentek verseim. Egy verseskötetem jelent meg 2022 decemberében Titkok – kertjében címmel.