Regényünk lapjain félbemaradt sorok
Betűin a múlt csendes forrásként csobog.
Napfény villan hűsítő árnyas cseppjein,
S omolva fusson csak tova rejtelmei
Hálóján, akár testemben a vérerek,
Melyek sejtjeimbe lágyan belevesznek.
Így alakod szelíd árnyán barangolok.
Nézem, ajkadon mosoly csendje fellobog,
S arcod szép gödröcskéinek sejtelmein
Elidőzök, elejtve áldott terheim.
Emlékek taván ringó színes képkockák
Peregnek sárguló lapokon s alkotják
Életünk darabját, még vigyázó szemek
Pillantásán egy csodának őrizzenek.
Átérzem, miképp üzen az egyedüllét.
Megírt csodáit nem szórhatja szerteszét
Már sem haragvón elsírt igaz semmiség,
Melyek keringtek körénk, mint hű tollpihék.
2023.08.14.
Author: Miskolczi Ferenc
Szeretettel köszöntök minden verskedvelő olvasót! Bemutatkozásként magamról: Miskolczi Ferenc vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. Jelenleg Tatabányán lakom. A munka és az irodalom mellett a sport szintén életem meghatározója. Gimnazista korom óta írok, főként verseket, hol hosszabb, hol rövidebb kihagyásokkal. Sokáig csak az asztalfióknak írtam. Majd 2021 októberétől publikáltam az Amatőr művészek fórumán és nem sokkal később a Poet.hu oldalon, amelynek jelenleg is aktív tagja vagyok. Többnyire romantikus verseket írok, de emellett jelen vannak más témában írtak is. Az online média több platformján és két kiadott antológiában is megjelentek verseim. Egy verseskötetem jelent meg 2022 decemberében Titkok – kertjében címmel.
