Egy félig megírt Élet

Regényünk lapjain félbemaradt sorok

Betűin a múlt csendes forrásként csobog.

Napfény villan hűsítő árnyas cseppjein,

S omolva fusson csak tova rejtelmei

Hálóján, akár testemben a vérerek,

Melyek sejtjeimbe lágyan belevesznek.

Így alakod szelíd árnyán barangolok.

Nézem, ajkadon mosoly csendje fellobog,

S arcod szép gödröcskéinek sejtelmein

Elidőzök, elejtve áldott terheim.

Emlékek taván ringó színes képkockák

Peregnek sárguló lapokon s alkotják

Életünk darabját, még vigyázó szemek

Pillantásán egy csodának őrizzenek.

Átérzem, miképp üzen az egyedüllét.

Megírt csodáit nem szórhatja szerteszét

Már sem haragvón elsírt igaz semmiség,

Melyek keringtek körénk, mint hű tollpihék.

 

 2023.08.14.

Miskolczi Ferenc
Author: Miskolczi Ferenc

Szeretettel köszöntök minden verskedvelő olvasót! Bemutatkozásként magamról: Miskolczi Ferenc vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. Jelenleg Tatabányán lakom. A munka és az irodalom mellett a sport szintén életem meghatározója. Gimnazista korom óta írok, főként verseket, hol hosszabb, hol rövidebb kihagyásokkal. Sokáig csak az asztalfióknak írtam. Majd 2021 októberétől publikáltam az Amatőr művészek fórumán és nem sokkal később a Poet.hu oldalon, amelynek jelenleg is aktív tagja vagyok. Többnyire romantikus verseket írok, de emellett jelen vannak más témában írtak is. Az online média több platformján és két kiadott antológiában is  megjelentek  verseim. Egy verseskötetem jelent meg 2022 decemberében Titkok – kertjében címmel.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kant emlékére

Bár mire képes az emberi faj ezt bizonyítja a múlt öröke Visszatekintve, távoli évek még felidéznek rémes képeket Kant tanítása: „az ész kritikája” Új filozófia,

Teljes bejegyzés »

Aquincum

Tűzött a déli nap, fénye rátelepült a lombra Fáradtan érkező csapat tikkadtan ért fel a dombra Vén Duna ballagott csendben, nézte a vízparti fákat Táborba

Teljes bejegyzés »

Stavros

Apollónnal utazhattunk, Stavroszon nem unatkoztunk minden jónak vége szakad búcsúzni csak szépen szabad   Megterítve már az abrosz elbúcsúzunk tőled Stavrosz. Jönnénk ide télen, nyáron

Teljes bejegyzés »

Lehullott virágfejek

Lehullott virágfejek Még maradjatok velem Azáleák, kicsi rózsafejek Erdőszélről ibolyák Színes apró bóbiták.   Csodakék, narancs, fehér Pici virágok fején Sok emlékem visszatér. Ringatóznak, lebegnek

Teljes bejegyzés »

Curves (Körvsz)

Alig hagyjuk el az ágyunk Úgy érezzük „Körvszre” vágyunk Várnak ránk a kondi gépek Ettől leszünk, fittek szépek   Nem is kell, hogy sokat tegyünk

Teljes bejegyzés »

A téli szél

Fehér a táj, ma is fagyott az ősz, amit még itt hagyott maradt a fákon pár levél letépi azt is majd a szél   Bokor

Teljes bejegyzés »