Rózsa Iván: Állatorvosi ló ország
Igazi én
A hatalomba kerülés kihozza a politikusokból az igazi énjüket. Akinek teljhatalma lesz, mert arra törekszik, kibújik belőle az addig mélyen szunnyadó vadállat. Elnézést a tigrisektől…
„Übermensch”
Aki fennen hirdeti magáról, illetve azt képzeli, hogy „Übermensch”; általában-valójában a legtipikusabb „Untermensch”. Emberileg nulla, semmi, lóhimba!
Tévedések tragikomédiája
Tévedni emberi dolog. Bálványozni, isteníteni egy nárcisztikus ál-idolt – aki tévedhetetlennek hiszi magát – szintén emberi gyarlóság: tévedés.
Lánc, lánc, eszterlánc…
Rabláncon kéne elvezetni rövid úton azokat, akik most rabságban tartanak egy egész népet. „Föl kéne szabadulni már!” Vagy ez csak néhányunk igénye? A rab madár kalitkában érzi biztonságban magát…
Tűzijáték
Néró is megalomán-piromán volt… Szerencsétlen kutyák, macskák és főképpen madarak, akiknek gazdájuk sincs, és még elbújni sem tudnak…
Rongyrázás
Csak gazdag országok rendezzenek világjátékokat! Akik megtehetik az országimázs kedvéért a várható ráfizetést, és ahol talán nem akkora a korrupció a stadionok építésekor, mint például nálunk. De egy kis senkiből lett valakitől, aki nem tud azért kibújni a bőréből, és született kisebbségi érzéséből fakadó nagyzási mániája (is) van; ugyan mit várhatunk?! Könnyű más adójával verni a csalánt! És közben magának tulajdonítani a dicsőséget…
Bunkók hatalma
Kár bunkókba a pénz és hatalom. Nem tudnak valami értelmeset kezdeni vele, illetve visszaélnek vele. És a főbunkó bunkósbottal veri fejbe a személytelen tömegből, a szürke masszából kikandikáló, az igazságot firtató-fürkésző fejeket…
A gyávakirály
Ki mindazért felelős, ami mostanság Magyarországon zajlik, mindig másra hárítja a felelősséget. A bajokról Soros, Brüsszel, a háború stb. tehet; ő tökéletesen teljesít. Szembe kellene már néznie a tényekkel és önmagával: nem más „őkegyelmessége”, mint egy hetvenkedő, de mégis gyáva kis féreg! A gyávák, a felelősség elől menekülők keresnek (és találnak) ugyanis mindig kibúvókat.
Állatorvosi ló
Magyarországon, egyrészről annyi a frusztrált, félrevezetett, zavaros fejű, ideges, bizonytalan ember; másrészről pedig a maga nulla teljesítményétől úgy elszállt, magának mindent megengedő állat-ember; hogy pszichiáterek, pszichológusok ezrei sem lennének elegendők a már társadalmi szintű, vészes tünetek gyógyítására. Magyarország beteg, állatorvosi ló ország; azzá tette egy (két) gyógyíthatatlan elmebeteg…
Budakalász, 2023. augusztus 19.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincnégy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
