Mikor egymagam voltam csendemmel,
A valóság, díszes palástján foszlott,
S átölelt mi eddig vágyába omlott.
A csend figyelt, hű társként, mint senki még,
Szívemben csillanó kis gyémántszemcsék,
Sugarán bomlott száz kísértő emlék.
Csillagok rejtélyén túli fény ébredt,
Hol már nem bolyong eltévedt gondolat.
Benne friss voltam, szép tavaszi harmat.
Roskadt az űzött holnap délibábja,
Múltam kimondhatatlan homálya s tűnt
Elém csodálva, megértve mi letűnt.
Szép hazugságok nyugtató foszlánya
Lebbent kísértő csóktalan varázsán,
Igaza maradt hullva, még forgácsán.
Köszöntöm létem szirtjén új hajnalom
S pillantásom távoli horizontját,
Miként kísérti tudása csillagát.
2023.08.22.
Author: Miskolczi Ferenc
Szeretettel köszöntök minden verskedvelő olvasót! Bemutatkozásként magamról: Miskolczi Ferenc vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. Jelenleg Tatabányán lakom. A munka és az irodalom mellett a sport szintén életem meghatározója. Gimnazista korom óta írok, főként verseket, hol hosszabb, hol rövidebb kihagyásokkal. Sokáig csak az asztalfióknak írtam. Majd 2021 októberétől publikáltam az Amatőr művészek fórumán és nem sokkal később a Poet.hu oldalon, amelynek jelenleg is aktív tagja vagyok. Többnyire romantikus verseket írok, de emellett jelen vannak más témában írtak is. Az online média több platformján és két kiadott antológiában is megjelentek verseim. Egy verseskötetem jelent meg 2022 decemberében Titkok – kertjében címmel.