Csendes éj

Csendes éj.

Egyed-Husti Boglárka

A hó kicsi pehely formákban hullott a katonák sapkájára a hadnagy és a többi tiszt is előbújt a sátorból, ahol épp taktikai megbeszélést folytattak.

Egy kis tiszt futva sietett feléjük.

„Hadnagy Úrnak jelentem fehér zászlót láttunk”.

A hadnagy elindult arra amerre a kis tiszt mutatta.

Az ágyuk hiába voltak tüzelésre készen a fehér zászló vallóban lobogott.

A hadnagy is jelezte a másik oldalnak a fehér zászlót.

A két fronton hirtelen csend támadt.

A hadnagy és pár embere átment a front határára, ahol a másik oldal katonái már várták őt.

„Hadnagy Úr, Karácsony van” – kezdte a másik oldalon lévő felettes Tiszt. Majd így folytatta: „Így úgy gondoltam e nap alkalmából erre az éjszakára letehetnénk a fegyvert és megihatnánk egy teát, esetleg énekelhetnénk pár karácsonyi nótát”.

A Hadnagy hirtelen a megdöbbenéstől alig tudott szóhoz jutni, ugyanis teljesen kiment a fejéből, hogy ma karácsony napja van. A katonáinak is elfelejtették ezt a jeles napot, a sok harc és kifáradás közepette.

Aztán intett az ő katonáinak, hogy jöjjenek át az ellenséges területre. A két frontot csak egy kis terület választotta el egymástól így szinte pont középen találták magukat és mindenkit meglepett ez az új helyzet, mert az eddig ellenségnek vélt emberekből hirtelen kedves barátok lettek. Kezet fogtak egymással, közös fényképeket és képeslapokat nézegettek, majd elkezdtek írni leveleket feleségeiknek a frontról. Ezután megitták a teát majd angolul, később németül elénekelték a Csendes éjt.

Meghitten ültek egymás köré és szívüket melegség járta át, az otthoni friss kalács illata egészen eljutott ideáig, gyermekeik arcképe beragyogta az éjszakát. Képzeletükben hallották az izgatott lépteket, amit jönnek kinyitni az ajtót és meglátni a feldíszített fát a szoba közepén a fa alatt pedig tej és dió, alma, narancs becsomagolva. Ezüst és celofán zörejek hangja szállt fel a sűrű éjszakába, amit a köd áthatolt és a katonák szíve megtelt vágyakozással és reménnyel.

Csendes volt ez az éj, valóban csendesen köszöntött rájuk ez a karácsony itt a front kellős közepén.

Vége

Egyed-Husti Boglárka
Author: Egyed-Husti Boglárka

Egyed-Husti Boglárka az Irodalmi Rádió szerzője. Amit tudni kell rólam: Már kisgyerekként fogékony voltam az alkotásra, nagyon szerettem olvasni, a könyvek szeretete a mai napig elkísér. A gimnáziumban eléggé zárkózott voltam, kevés barátom volt, kerestem a vigaszt, a kiutat a magányosságból. Az akkori irodalom tanárnő mutatta meg nekem, hogy milyen pályázati lehetőségek vannak, és hogy próbálkozzak a verseimmel. Akkoriban antológiákba és más folyóiratokban küldtem el alkotásaimat, mellyel szép eredményeket értem el. Kaptam oklevelet és mindig biztatak arra, hogy folytassam ezt az utat. Eléggé kishitű ember vagyok, így abba hagytam nagyon sok időre az írást. Aztán idén márciusban a magánéletemben történt olyan dolog, ami bár negatív könyveltem el azóta, viszont olyan szelepek/csatornák nyitódtak meg a lelkemben, amiért hálás lehetek. Hiszen azóta foglalkozom komolyabban az írással és már nem csak verseket, hanem novellákat/regényeket is írok. Azt hiszem megtaláltam a hangomat, azt a műfajt, amiben talán otthonosan mozgok, és azok az emberek, akik megtiszteltek bizalmukkal, hogy ezeket a műveket elolvasták, mind ledöbbentek, hogy úristen te ilyet tudsz írni? Úgy gondolom ennél jobb dolog nem kell.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

55 − 49 =

Őszi íz

  Beleharapok az Almáspitébe; Benne van az ősz Magasztos igéje. A meleg zsibbadás, Álmodozás ébren Lüktetés, csillogás Hideg verítékben. Sok édes – hulló szó; Termés-zuhatag

Teljes bejegyzés »

Skizo

  Van egy részem – vagy egészem? Zavaromban nem tudom Mely fekete, és szúrós Mint vizekben a sulyom. S nem lehet engemet Szabadítani tőle Mert

Teljes bejegyzés »

Pantomim

Lépéseim árván konganak: Egy. Kettő. Sakktábla – arcodat rózsaszirmokkal rejtem el, Meddő csended átlényegül – hagyom. A csillagokat válaszul Fonott hajamba tűzöd: három. Érintésedben elidőzök,

Teljes bejegyzés »

Cserebogár a falban

Szegény pajor mire gondolhatott, amikor a csodálatos átalakulása során bogárrá változva azzal szembesült, hogy téglák közé, a falba született újjá? Mert van ilyen, én se

Teljes bejegyzés »

Ha a boldogság…

Ha a boldogság kismadár volna,bizonyára kalitkába zárnák.Mivel illékony érzés csupán,helyette megzabolázzák.Jaj, szegény boldogság,vajon mit vétettél mond?Rossz híredet keltik ott,ahol nincs egyetlen mosoly?Ne hagyd, hogy azt

Teljes bejegyzés »

Te vagy…

Te vagy az életem, te vagy a levegőm.Te vagy ki éltet, te vagy a megmentőm.Szívem doktora, hogyan is nevezzelek?Szerelmem farkasa, el kell, hogy engedjelek. Author:

Teljes bejegyzés »