Valahol tüzesebbek a csókok.
Éjbe vesző utamon eléd futok.
Valahol várnak, vágyva, színtelen.
Szíved viszem, másnak, lázban, szívtelen.
Fellobbanások s aláhulló szépek
Csendjén legfeketébbek az éjek.
S hófehérben lebben kegyetlen fátyla.
Csókod érint, végtelen, általa.
Elvész másban szemed, őriz a minden.
Kinek Asszonysága megérintsen.
Jeges ujjaid új szívembe vájnak,
S dobbanások jég rózsákká válnak.
Piros ajkaid tombolása bódít,
Foszlányain áttűnve megszólít.
Százszor még, hódítson legszebb akarat,
Kiért feledem magunk, általad.
2023.08.31.
Author: Miskolczi Ferenc
Szeretettel köszöntök minden verskedvelő olvasót! Bemutatkozásként magamról: Miskolczi Ferenc vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. Jelenleg Tatabányán lakom. A munka és az irodalom mellett a sport szintén életem meghatározója. Gimnazista korom óta írok, főként verseket, hol hosszabb, hol rövidebb kihagyásokkal. Sokáig csak az asztalfióknak írtam. Majd 2021 októberétől publikáltam az Amatőr művészek fórumán és nem sokkal később a Poet.hu oldalon, amelynek jelenleg is aktív tagja vagyok. Többnyire romantikus verseket írok, de emellett jelen vannak más témában írtak is. Az online média több platformján és két kiadott antológiában is megjelentek verseim. Egy verseskötetem jelent meg 2022 decemberében Titkok – kertjében címmel.
