Margaréta

Margaréta

Egyed-Husti Boglárka

A fehér szirmok szinte belepték az egész rétet. A sárga kúpok pedig olyan illatosak voltak, hogy az összes méh kereste a nektárt rajta. Tavaszi virágzásba borult a mező. Ilyenkor szeretek ide lejönni, mert olyan szép, mint amikor télen a hó esik annyi különbséggel, hogy allergiás vagyok a sárga pollenre. Ez sem szegi kedvem és órákig tudok itt ülni. Csak nézem a sok szinte megszámolhatatlan és végtelenbe elterülő margaréták hadait a réti mezőn.

Ez az apró szirmú kis virág olyan jelentéktelen én mégis az egyik kedvenc virágom közé sorolom. Amikor gyerek voltam mindig margaréta csokorból készítettem koszorút a fejemre és ez a virág volt az is, melynek szirmaiból szeret nem szeretett játszottunk.

Ülök a mezőn és csak nézem ezt a természetes látványt és a hallgatom a méhek zümmögését. A mezőn egyre melegebb van a táj is délibábba csap át, én mégis maradok a mezőn. Olyan, mint egy régi versben, ami egy tündérről szól, ki ruháinak szirmait szórta szét a réten és elaludt a szirmok bomlása alatt.

Én is elaludhatottam mert mikor magamhoz tértem már este volt. A táj sötétbe burkolózott a margaréta szirma is mintha alvásra készültek volna. A méhek sem voltak már a réten.

Minden évben visszajövök ide, hol egyedül, hol valakivel.

Most vele vagyok itt ő is érez engem igaz még nem lát és hall, de érzi, hogy simogatom.

Mikor ott van a kezem a hasamon nagyot rúg és rögtön tudom, hogy ugyanarra gondolunk. Ez lesz a kislányom neve: Margaréta

Vége

 

Egyed-Husti Boglárka
Author: Egyed-Husti Boglárka

Egyed-Husti Boglárka az Irodalmi Rádió szerzője. Amit tudni kell rólam: Már kisgyerekként fogékony voltam az alkotásra, nagyon szerettem olvasni, a könyvek szeretete a mai napig elkísér. A gimnáziumban eléggé zárkózott voltam, kevés barátom volt, kerestem a vigaszt, a kiutat a magányosságból. Az akkori irodalom tanárnő mutatta meg nekem, hogy milyen pályázati lehetőségek vannak, és hogy próbálkozzak a verseimmel. Akkoriban antológiákba és más folyóiratokban küldtem el alkotásaimat, mellyel szép eredményeket értem el. Kaptam oklevelet és mindig biztatak arra, hogy folytassam ezt az utat. Eléggé kishitű ember vagyok, így abba hagytam nagyon sok időre az írást. Aztán idén márciusban a magánéletemben történt olyan dolog, ami bár negatív könyveltem el azóta, viszont olyan szelepek/csatornák nyitódtak meg a lelkemben, amiért hálás lehetek. Hiszen azóta foglalkozom komolyabban az írással és már nem csak verseket, hanem novellákat/regényeket is írok. Azt hiszem megtaláltam a hangomat, azt a műfajt, amiben talán otthonosan mozgok, és azok az emberek, akik megtiszteltek bizalmukkal, hogy ezeket a műveket elolvasták, mind ledöbbentek, hogy úristen te ilyet tudsz írni? Úgy gondolom ennél jobb dolog nem kell.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

+ 61 = 63

A szeretethez

Cseresznyeillatú csendeddel Takarom be magam. Eltűnök valahova, valakiért, Mozdíthatatlan függöny lesz hajam, Testkaréjom olvadt dísszé válik, Langyos fényedben reszketek Magába vesz szívem szüntelen, A végtelen

Teljes bejegyzés »

Őszi íz

  Beleharapok az Almáspitébe; Benne van az ősz Magasztos igéje. A meleg zsibbadás, Álmodozás ébren Lüktetés, csillogás Hideg verítékben. Sok édes – hulló szó; Termés-zuhatag

Teljes bejegyzés »

Skizo

  Van egy részem – vagy egészem? Zavaromban nem tudom Mely fekete, és szúrós Mint vizekben a sulyom. S nem lehet engemet Szabadítani tőle Mert

Teljes bejegyzés »

Pantomim

Lépéseim árván konganak: Egy. Kettő. Sakktábla – arcodat rózsaszirmokkal rejtem el, Meddő csended átlényegül – hagyom. A csillagokat válaszul Fonott hajamba tűzöd: három. Érintésedben elidőzök,

Teljes bejegyzés »

Cserebogár a falban

Szegény pajor mire gondolhatott, amikor a csodálatos átalakulása során bogárrá változva azzal szembesült, hogy téglák közé, a falba született újjá? Mert van ilyen, én se

Teljes bejegyzés »

Ha a boldogság…

Ha a boldogság kismadár volna,bizonyára kalitkába zárnák.Mivel illékony érzés csupán,helyette megzabolázzák.Jaj, szegény boldogság,vajon mit vétettél mond?Rossz híredet keltik ott,ahol nincs egyetlen mosoly?Ne hagyd, hogy azt

Teljes bejegyzés »