Háy János: A cégvezető című kitűnő regényében a sötét anyagot nevezi meg narrátornak. A sötét anyagról ténylegesen nem tudunk sokat, mindössze annyit, hogy van, hiszen gravitációs hatása észlelhető. Valószínűleg ez tartja össze galaxisokat. A regényben viszont ő az a valaki, aki mindent tud, mindent lát, mint egy szellem, mindenhol ott van és folyamatosan duruzsol a főszereplő fülébe. A duruzsoló szellem folyamatosan odamondogat a főhősnek. Helyenként hosszú monológokba kezd a rendszerváltás körüli eseményeket elemezve. Máshol további, a főszálhoz csak érintőlegesen kapcsolódó, de tanulságos történeteket mesél el.
A regény fő karaktere, a modellezett személyiség a rendszerváltáskor megjelenő, cégvezetőnek nevezett embertípus. További modelleket alkot a szerző az őket az életükön kísérő első és második feleségekről. A modellezett élethelyzet pedig a cégépítés és a minden áron történő pénzszerzés, a pénz folyamatos forgatása, a cég növekedési pályára állítása, a birodalomépítés a rendszerváltást követő évtizedekben. A folyamat szinte törvényszerűen maga után vonja a háttérből segédkező, a gyerekeket ellátó, felnevelő feleséggel való szakítás, válás, majd az általában titkárnő szeretővel kötendő második házasság. Valódi társadalomkritika „alulnézetből”.
A regény elsősorban a férfiak életére koncentrál, a nőket csak, mint kísérőket mutatja be, mintegy az élet kellékeként jelenlévőket. A regény kétharmadáig az volt az érzésem, mintha a szerző nőgyűlölő lenne. Azonban a végére ez teljesen megváltozott és úgy látom, hogy valójában inkább a nők mellett van, különösen az első feleségek mellett. És mintha a másodikak is inkább áldozatok lennének, akik kénytelenek megfelelni a várakozásoknak például abban, hogy minél tovább szépeknek kell maradniuk, hogy jól mutassanak férjük mellett a különböző üzleti rendezvényeken. Mintha díszletek lennének.
A mondanivaló érzékeltetésére szolgálnak a szerző által használt nyelvi eszközök, melyek nem egyeznek az akadémiai szabályokkal és erre a könyv elején fel is hívja az olvasók figyelmét. Például ilyen a nagyon sok helyen félbehagyott, vagy éppen csak elkezdett mondat. Nincsenek benne párbeszédek. A beszélgetéseket is a sötét anyag meséli el.
A regény nincs fejezetekre osztva. Egy egyszerű sorkihagyás jelzi csak, amikor új gondolat, jelenet, visszaemlékezés leírása kezdődik. A narrátor szövege csapongó, mint amikor a gondolatok össze-vissza jelennek meg. De egyre több részletet tudunk meg a főhősről, ezeket szépen, fokozatosan adagolja a szerző. A szerző nem nevezi néven a szereplőit, a főhős és feleségének neve is csak a regény vége felé derül ki, mintegy mellékesen.
Kérdések a regény aktív olvasásához:
- Hogy bánik a főhős a kezdetben mellette lévő üzlettársával?
- Hogyan bánik a nőkkel a játékgyáros? Hol teheti és hol nem? Miért?
- Milyen családból származik a főhős? Mi történt a családjával?
- Hogyan halhatott meg a főhős édesapja? Milyen változatok lehettek? Miért halt meg?
- hol dolgozott az édesanyja? Hol voltak rokonai? Hogy kerültek oda és miért?
- Milyen értelemben használja a szerző a törzs kifejezést?
- Milyen mellékszálak vannak a regényben? Mi lehet ezeknek a szerepe?
- Hogyan viszonyul a főhős a különböző volt osztálytársaihoz, korábbi játszótársaihoz?
- Hol ismerkedett meg a főhős a feleségével? És a másodikkal?
- Mi a főhős és feleségének a neve?
- Mi a feleség foglalkozása?
- Mi a főhős eredeti végzettsége?
- Hogyan változott a főhős gyerekeihez való viszonya az évek során?
- Hogy bukik le a felesége előtt?
- Mi történik a felséggel a válás után?
- Mi történik a főhőssel a válás után? Hogyan válnak el?
- Hogyan alakul a főhős sorsa a második házasságában?
- Hogy válik el a főhős a második feleségétől?
- Hogyan alakulhat végül a főhős sorsa a második válása után?
- Milyen értelemben kerül elő a vörös szín a regényben?
- Milyen konkrétumok jelennek meg a regényben a rendszerváltást követő 30 évből?
Author: Radnóti Katalin
Budapesten születtem, itt tanultam, kémia-fizika szakos diplomát szereztem, dolgoztam tanárként, lett családom és unokám. Régóta dédelgetett álmom volt, hogy novellákat írjak életem érdekes eseményeinek felhasználásával a sok szakmai jellegű publikáció után. Elterveztem, hogy amint nyugdíjba megyek és lemennek a vállamról a munkából adódó terhek, feladatok, írni fogok. Már évekkel ezelőtt elkezdtem a témák gyűjtését, és amint tehettem, máris elkezdtem az írást. Emellett sokat olvasok szépirodalmat, történelmi regényeket, minegy olvasási lázban égek, hiszen a hosszú munkás évek alatt erre jóval kevesebb időm volt. Tudom, hogy még tanulnom kell a novellaírást. Ezért szívesen olvasom a társszerzők írásait is. Napjaimat családom, nemrég született kisunokám édesíti meg. További fontos tevékenységem még a rendszeres uszodalátogatás, ahol nemcsak a sport a fontos, hanem a közösség is. Mindig van kivel beszélgetni, megosztani az örömöket, bánatokat, reflektálni az aktuális eseményekre. Szakmai honlap: https://rad8012.members.iif.hu/