Már így szeretlek, szeretetlen.
Mosolyodon nyílt haragodban,
Felragyogva még szemeidben.
Eltűnök kihunyó csillagomban.
Már így szeretlek, tegnapunkban.
Hervadt rózsaszirmok illatán,
Itt maradtam én. Egymagunkban.
Álmodva elkárhozott éjszakán.
Már így szeretlek, csendességben.
Vigasztal a szíved hasztalan,
Virrasztó varázsa hű seben,
Dobban nélküled diadalmasan.
Még így szeretlek, már nélküled.
Őrzöm végtelen mosolyodban
Találva legszebb csókos tüzet.
S tegnapom partján elmosolyodtam.
2023.09.23.
Author: Miskolczi Ferenc
Szeretettel köszöntök minden verskedvelő olvasót! Bemutatkozásként magamról: Miskolczi Ferenc vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. Jelenleg Tatabányán lakom. A munka és az irodalom mellett a sport szintén életem meghatározója. Gimnazista korom óta írok, főként verseket, hol hosszabb, hol rövidebb kihagyásokkal. Sokáig csak az asztalfióknak írtam. Majd 2021 októberétől publikáltam az Amatőr művészek fórumán és nem sokkal később a Poet.hu oldalon, amelynek jelenleg is aktív tagja vagyok. Többnyire romantikus verseket írok, de emellett jelen vannak más témában írtak is. Az online média több platformján és két kiadott antológiában is megjelentek verseim. Egy verseskötetem jelent meg 2022 decemberében Titkok – kertjében címmel.
2 Responses
Nagyon szép szerelmi vallomás, az eltávozott kedveshez.
Köszönöm szépen !