Olvasópróba

A Píz!

Narrátor

Örzse és Pityu szomszédok. A Pitypang utcában laknak, egy palóc kis faluban az Ipoly közelében. Nagyon szép vidék ez. Viszont nagy hátrány, hogy a környéken alig van munkalehetőség. Főleg az idősek kényszerülnek valami mellékessel pótolni a nyugdíjat, mert bizony a nyugdíj nem fedezi a megélhetés költségeit. A fiatalok már rég elmentek a faluból – legalábbis az értelmesebbjei – Angliába, Németországba, Ausztriába, ki hol talált magának megfelelő munkát, a többsége pedig új hazát. Így aztán nem csoda, hogy a két öregnek a házára is ráférne pár millió, hogy azokat tényleg lakóháznak lehessen tekinteni. De hát így minden rendben. Nincs pénz meg olyan sincs, akinek a javítások fejében azt oda lehetne adni. Szóval úgy van, ahogy van.

Örzse jóval hatvan felett, soha nem volt családja, egyedül élte az életét nagyszülei házában. Ami bizony korának megfelelő állapotban van. Van vagy száz éves. Ha pénze lett volna rá akkor sem tudta volna javítgattatni, mert nem volt kivel. A kőművesek is mind külföldön keresik kenyerüket,

Pityu családban él feleségével, a 90 éves anyósával, no meg van egy jóval húsz év feletti fia Karcsi, akit még dolgozni senki nem látott. Pityu hatvan körül, de hetvennek látszik, és ennek sok oka lehet.

Egyik reggel Örzse és Pityu a kertben találkoztak. Örzse a hagymát kapálta, Pityu meg locsolta volna a zöldségeket. Persze nem hálózati vízzel, az drága, hanem még a nagyapja ásatott egy kutat a telkén, aminek vizét már étkezésre nem használják, de locsolni kiváló. Így a locsolóvízért nem kell fizetni.

Mint mondom találkoztak és elkezdődött egy érdekes beszélgetés.

Pityu

Jó reggelt Örzse -, csakúgy, morogva. (Pityu nem túl barátságos ember de, azért Ő köszön előre.)

Örzse

Jó reggelt Pityu! De korán keltél.

Pityu

Korán, mert nagy a szárasság, oszt ha nem öntözök, semmi nem lesz a kerbe.

Örzse

Hát öntözöl?

Pityu

Öntöznék, de valami baj van, nem gyün a víz.

Örzse

Te Pityu, ha a vízé nem is, de az áramé fizetnyi kell, megéri a kőttsíg?

Pityu

Hogy megéri –e? azt még nem számoltam, de ha nem öntözök semmi nem lesz, pegyig a télyi ennyivalót is elő kell állítanyi valahogy.

Örzse

Hát a píz az keves. Én se tudok kigyünyi a nyugdíjamból. Pegyig én magam vagyok. Tyík meg négyen. Nekem a hónap közepire mindég elfogy a pízem. Tyík hogy gyüttök ki a nyugdíjból négyen. Van a háznál elég píz?

Pityu

Píz, Örzse píz? Piz annyi van mint a pelyva. Píz!  Marival nem bírjuk megszámolnyi a pízt. Esténkint avval foglalkozunk, oszt soha nem jutunk a végire. Má montam neki, hogy kéne az iskolába szónyi valakinek, valami számtan tanárnak, hogy gyűjön oszt számolya mán meg azt a pízt, mert mink nem boldogulunk vele.

Örzse

Oszt szót valakinek?

Pityu

Szót hát.

Örzse

Oszt kinek szót?

Pityu

Hát Veronkának.

Örzse

Veronkának? Hát az takarítónő az iskolába.

Pityu

Az, de Mari avval van jóba, meg oszt, az mégiscsak közelebb van azokho a tanárokho. Neki mégiscsak könnyebb elintéznyi egy ilyen fontos dolgot.

Örzse

No oszt szótt valakinek Veronka?

Pityu

Szótt hát.

Örzse

Oszt kigyüttek?

Pityu

Dehogy gyüttek. Aszonták, hogy vigyük be a pízt majd ott megszámolják.

Örzse

Oszt bevittétek?

Pityu

Dehogy vittük.

Örzse

Oszt mé nem?

Pityu

Mari aszonta, hogy ő bizony ki nem ad a kezibő egy fillért se. Akkor inkább ne legyen megszámolva.

Örzse

Abba igaza vót Marinak.

Pityu

Igaza?

Örzse

Igaza hát. Én se annám ki.

Pityu

Te is aszondod?

Örzse

Azt hát!

Pityu

No akkor annak a Kolompár Karcsinak igaza vót.

Örzse

Mé, az mit mondott? De ki az a Kolompár Karcsi?

Pityu

Az a cigánygyerek a falu végirő. Karcsi aszonta, hogy némelyik asszony mind egyforma . Pegyig ő tuggya. Vót mán vagy négy felesígi.  De most mán látom, hogy igaza is vót.

Örzse

Oszt az ember nem, Pityu?

Pityu

Arró nem beszét Kolompár Karcsi. De most má megnézem mé nem gyün a víz, mert ha Julis meglát, hogy veled beszégetek,  rólam is leveszi a szentelt vizet.

Örzse

Mé, még kirő vette le?

Pityu

Kirő, kirő? Tudod te azt jó

Örzse

Ugyan má, honnan tunnám?

Pityu

Hát a patikus felesígiről.

Örzse

Oszt mé?

Pityu

Mé – mé, mert ecszer hazakísértem.

Örzse

Hazakísérted? oszt honnan?

Pityu

Honnan – honnan, hát a piacról. Nem birta a sok cuccot amit vett, oszt segítettem neki hazavinni

Örzse

Oszt ez vót a baj?

Pityu

Nem!

Örzse

Hát akkor mi?

Pityu

Hogy feleségül vettem.

Örzse

Kit ? A patikusnét?

Pityu

Nem!

Örzse

Hát akkor kit?

Pityu

Kit – kit, a Julist

Örzse

Jaj te Pityu, jaj te Pityu, no oszt azt még nem is kérdeztem, hogy a fiatok nem megy külföldre?

Pityu

Minek menne?

Örzse

Hát dolgoznyi.

Pityu

Hiták mán, de én azt javasoltam neki, hogy ne menjen.

Örzse

Ki híta, valami nagy vállalkozó?

Pityu

Dehogy A Tóth Orfeusz.

Örzse

Tóth Orfeusz? Az a Veronka fia – no hallod? Oszt mé nem engedted:

Pityu

Londonba? Oda nem! Ha oda kiviszed a macskádat az is Ketté válik. Ilyen helyre a gyereket mán csak nem engedem.

 

Vége

Végh József László
Author: Végh József László

Végh József László vagyok és ez az egyetlen dolog, ami biztos. Mert, hogy ki vagyok én? Fogalmam sincs. Téglagyári segédmunkás, sajtgyári előkészítő, kompresszorkezelő, lakatos, esztergályos, újságíró, filmrendező, mérnök, középiskolai tanár, megbukott mezőgazdász – vagy inkább gazda, költő, jelent meg verses kötetem -, író – jelentek meg elbeszéléseim -, de, hogy ki vagyok, fogalmam sincs. Jelenleg a Bársony Művészeti Kör alapítója és vezetőjeként csodálkozok mindenen, ami körül vesz. És hogy ki vagyok, talán egyszer kiderül. Van még idő. Még csak nyolcvannégy éves vagyok. Legutolsó könyvem ÉN NYÚJTOM A KEZEM címen ez év elején jelent meg, ami a Bársony Művészeti Körben folyó munkával foglalkozik. Verseket ma is írok, de leginkább vidám történetek elbeszélések, írásával szeretek foglalkozni. Ha így is kellek köszönöm.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ahogy a hó hullik

Ahogy a hó hullik a tűzre, Úgy hullik a könnyem a sós földre. A komor pusztában hiába nézek. Semmi sem moccan, vagy fut szerteszéjjel. Ó,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Népirtás

Rózsa Iván: Népirtás Most már „ügyesebben” irtják a népet: Sunyin, és nem látványosan… Akiknek védeniük kellene az emberiséget: Naponta elárulják, alattomosan… Még ünnepeltetik is magukat

Teljes bejegyzés »

Mária édesanyánk

Edit Szabó : Mária édesanyánk Szívem hozzád emelem Édesanyám, arcodról sugárzik szent ártatlanság, -Fogadd el kérésem,szeress engemet, mint szeretted egyetlen gyermekedet! Tökéletes asszony vagy, az

Teljes bejegyzés »

A mi kisebb

A mi kisebb-nagyobb gondunk, bajunk, csak egy csepp az emberiség gondjainak hatalmas tengerében. Ennek ellenére mindenki a saját terhét érzi a legnehezebbnek. Éppen ezért általában

Teljes bejegyzés »

A Jótündér és békák

Anna még csak első osztályos és nagyon elfáradt az iskolában. Ének órán a tóban kuruttyoló békákról szóló dalt tanulták, mely egész nap a fülében csengett

Teljes bejegyzés »