Ha megtehetném visszamennék
egy napra gyereknek
pitypangokból fejdíszt fonnék
hogy királylány lehessek
korán reggel beleülnék
magasan a nyakadba
hétmérföldes lépdeiddel
ugranánk a patakba
felmásznék egy hívogató
jól megtermett meggyfára
elbújnék a leglombosabb
rejtőzködő ágába
bárki aki arra járna
nem láthatna engem
titkos világ rejtegetne
biztonságos csendben
biciklivel bejárnám
az ismerős tájakat
nyárfa meleg suhogása
vigyázná a jártamat
szűkös kapun befordulnék
le se szállnék róla
könyökömön horzsolásnyom
így megy gyerekmódra
szalmabálák körbevesznek
lassan lemegy ez a nap
tarsolyában ott lapul
a legeslegszebb pillanat
ha megtehetném
visszamennék
s a szemeidbe néznék
hosszan-hosszan csodálnám
a napsugaras fényét
megcsókolnám mindkét kezed
szippantanék belőle
s ezt az álmot
beleszőném
az örökvaló időbe
Author: Ladányi Anita Ágnes
Ladányi Anita Ágnes vagyok. 1976. június 19-én születtem Budapesten. Családommal Szentendrén élek. Francia nyelvtanári szakon végeztem Egerben, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán. Évekig az íróasztal fiókjának írtam, ma már másként gondolom. Ha csak egy embernek is örömet tud nyújtani néhány versem, akkor már megérte.