Rózsa Iván: Bizalom

Rózsa Iván: Bizalom
(Európa Kiadó: Jó lesz… ’84)

Te is engem, én is téged:
Így verik át az emberiséget.
Oszd meg és uralkodj, a túlélés ösztöne:
A legtöbb férfinak nincs is már töke.

Trarara-ratata-trarara-ratata…

Te is félsz, én is félek:
Így pusztítják el a mindenséget.
Vagy „csak” a Föld nevű bolygót:
Ki mindenféle élőknek ad még otthont.

Trarara-ratata-trarara-ratata…

Nincs hova futni, földönfutók lettünk:
Bezárult minden ajtó, éljenek mások helyettünk!
Te tehetsz róla, én is tehetek róla:
Az Armageddon a hülyék adója.

Trarara-ratata-trarara-ratata…

Mindenki veszít, nem lehet győztes:
Saját árnyaddá feketedsz, mint égi szőttes.
Az atom már ilyen, nem lacafacázik:
Úgy kezdődött, hogy kezdte a másik.

Trarara-ratata-trarara-ratata…

A rakéta kevés, bomba is kéne:
Atom-gombafelhő feslik fel az égre.
Távolról sem valami üde látvány:
Terpeszkedik, mint holmi csúnya ártány.

Trarara-ratata-trarara-ratata…
Bumm!

Egyvalakinek tetszik csak az ábra:
A Sátán elégedetten röhög a markába.
Nem tudja még, hogy velünk együtt pusztul:
Nincs már lélek, kit vegyen kamatostul.

Trarara-ratata-trarara-ratata…
Patty!

Az Isten továbbáll, másik bolygót választ:
Ez a Föld már csupán vér- és hullaszagot áraszt.
Menthetetlen, tökéletlen a teremtménye:
A Teremtés koronája, bűvészek szeme fénye.

Trarara-ratata-trarara-ratata…
Huss!

Illúzió már csak a földi élet:
Ne sajnáld ám nagyon az emberiséget!
Volt rá több ezer éve, hogy megváltozzon:
Háborús gizgaz helyett béke-virág nyíljon!

Trarara-ratata-trarara-ratata…
Prütty!

Rügyeznek valahol most is még fák:
A déli féltekén megint a tavaszt várják.
Itt tél lészen, másutt épp sürgetik a nyarat:
De talán ez lesz az utolsó, örök kaland.

Trarara-ratata-trarara-ratata…
Piff-paff-puff!

Budakalász, 2023. október 29-30.
(„Jó lesz nekünk” … 2024?)

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az Óperenciás tengeren túl

Az Óperenciás tengeren is túl Az Óperenciás tengeren is túl Ahol a kurta farkú malac túr Tüntizők és alkohol abúzusban élők A társadalom peremén szendergők

Teljes bejegyzés »

Még hiszek benned

Még hiszek benned   Még hiszek benned, Hiába ül szívemen fájdalom; Te vagy nékem a boldogság, Te vagy minden bánatom.   Hallottam felőled jót, S,

Teljes bejegyzés »

A kopottas és viseltes utas

Mikor felszálltam a villamosra, ő akkor már ült. Onnan, ahol még volt szabad hely, éppen rá láttam. Kissé viseltes és kopottas volt. Talán egy kicsit

Teljes bejegyzés »

Elgurult évek

Mint a gyöngyök, amikor leperegnek, szakadt láncról, úgy gurultak éveim szerteszét. Lám, talán el is enyésznek, és nem lesznek maradásra érveim. Szerettem őket, egyenként mindahányt,

Teljes bejegyzés »

Rossz ébredés

Ma reggel úgy ébredtem, Hogy nem voltál mellettem, Pedig csak korábban keltél, Hogy anyósodnak segítsêl. Mégis eszembe jutottak A magányos éjjelek, Mikor nem voltál még

Teljes bejegyzés »