Békében, békésen szeretnénk élni,
És hinni, szeretni, remélni.
Kenyerünket nyugodtan megenni,
Évről évre szép élményeket gyűjteni.
Boldog családban felnőni, nevetni,
Egy szívvel-lélekkel szeretni, szeretni,
Nem a pusztítástól remegni, rettegni.
Édes Istenem, könyörülj meg kérünk,
Látod mennyire megterhelt a szívünk!
Nagyon sok a bűnünk, gyakran vétkezünk,
Immár oltalmazó kegyelmed egyetlen reményünk…
Author: Nagy Sándorné
Nagy Sándorné / Hortobágyi Margit / vagyok. 1952-ben Hajdúböszörményben születtem, ahol a mai napig is élek. 1971-ben érettségiztem, de családi okok miatt nem tanulhattam tovább. Következő évben férjhez mentem. Három gyermekünk született, ők pedig négy unokával ajándékoztak meg bennünket. Férjem sajnos 2022-ben elhunyt. Ötven évet tölthettünk együtt jóban-rosszban. Gyermekkorom óta szerettem olvasni, és írni, de amióta a Bocskai téri gyülekezetbe kerültem, azóta egyre többet írok. Tizenöt éve szerkesztek egy egyszerű kis keresztyén lapot. Nem futottam be nagy karriert, de próbálkoztam nap, mint nap nyitott szívvel, szeretettel élni és ezt próbálom tovább adni írásaimban is. Elég sok évvel a hátam mögött igyekszem ezután is tanulni az életet, igyekszem figyelni, hittel, szeretettel élni, és amennyire erőm és egészségem engedi, igyekszem az „Élet Iskolájában” minél emberségesebb tanuló lenni…