Karancs ősszel

Karancs ősszel

2023 09 27 Végh József László
Ludányhalászi

 

Őszi szél ringatja a Karancs hegy fáit

Levelek közt járunk már csaknem bokáig

Aludni készül tán a szép tölgyfaerdő

Makkját is hullatja, és ha disznó eljön,

 

Nem kell tovább menni, a terített asztal

Pazar lakomával vendéget marasztal.

Nem csak disznó őz is, megjelenik olykor

Mindegy milyen gyümölcs, pekándió, vackor,

 

Vadalma is jöhet, vagy őszi virágok

Mindegy mi, ha táplál, lesz télen hiányuk

Enni, enni sokat utód nő pocakban

Télen a táplálék cseppen, ritkán csurran.

 

Szarvasbőgés töri a karancsi csendet

Bikák viadala nem játék, vérre megy

Tehenekért folyik a véres küzdelem

Tekintélyteremtés, meg tehén szerelem

 

Ha kimarad egy év, hogy újra vívjanak

Élvezzék mit az ősz, számukra tartogat,

Fájdalmas veszteség, be nem pótolható

Természet szabta rend, el nem mulasztható.

 

Levelek az erdőt nászhoz öltöztetik

Színek orgiája és ezzel ünneplik

Az elmúlást, telet, a tavasz reményét

Hogy a tél engedje újra ébredést.

 

A fák ágai, mint dísztelen agancsok

Kötelességtudón, mint égi parancsot

Teljesítik, mit a természet követel.

Avar szőnyegével takar, mint a lepel.

 

Bújtatja fagy elől tavasz virágait

Hogy átvészelhessék a tél gyötrelmeit.

Útját állják minden ködnek, hónak, szélnek

Mindenség őreként, nyújt reményt a szívnek

 

Zenélnek az ágak, ha erős szél támad,

Törnek akkor, hogy ha a jég rájuk tapad

De nem mozdul, kitart, megvárja a tavaszt

Kövesd hát e példát, hogy ha erőd duzzad .

 

 

 

Végh József László
Author: Végh József László

Végh József László vagyok és ez az egyetlen dolog, ami biztos. Mert, hogy ki vagyok én? Fogalmam sincs. Téglagyári segédmunkás, sajtgyári előkészítő, kompresszorkezelő, lakatos, esztergályos, újságíró, filmrendező, mérnök, középiskolai tanár, megbukott mezőgazdász – vagy inkább gazda, költő, jelent meg verses kötetem -, író – jelentek meg elbeszéléseim -, de, hogy ki vagyok, fogalmam sincs. Jelenleg a Bársony Művészeti Kör alapítója és vezetőjeként csodálkozok mindenen, ami körül vesz. És hogy ki vagyok, talán egyszer kiderül. Van még idő. Még csak nyolcvannégy éves vagyok. Legutolsó könyvem ÉN NYÚJTOM A KEZEM címen ez év elején jelent meg, ami a Bársony Művészeti Körben folyó munkával foglalkozik. Verseket ma is írok, de leginkább vidám történetek elbeszélések, írásával szeretek foglalkozni. Ha így is kellek köszönöm.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Terítéken

Terítéken   Leveszik szemfedőmet, S tükörben látom színemet; Sok cukrász állítja, Imádják a krémemet. Este van az étteremben, Úgy látszik telt ház; Töltelékem senkinek se

Teljes bejegyzés »

Ingázók

Napjainkban az ingázás egy különleges létforma, amelyet csak az ismerhet igazán, aki már maga is volt ingázó. Sokféle ok miatt utazhatunk nap, mint nap egy

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

a csókok íze…

    Áginak (a negyvennegyedikre…) a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, *   de a legkedvesebb nekem mégis a tied, mert az mézes

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

ha az idő kerek lenne…

a mű műfaja:                                   kroki (rövid írás, amely egy időszerű kérdésről szól. Érdekesen, színesen megírt, gyakran                   

Teljes bejegyzés »