Karancs ősszel

Karancs ősszel

2023 09 27 Végh József László
Ludányhalászi

 

Őszi szél ringatja a Karancs hegy fáit

Levelek közt járunk már csaknem bokáig

Aludni készül tán a szép tölgyfaerdő

Makkját is hullatja, és ha disznó eljön,

 

Nem kell tovább menni, a terített asztal

Pazar lakomával vendéget marasztal.

Nem csak disznó őz is, megjelenik olykor

Mindegy milyen gyümölcs, pekándió, vackor,

 

Vadalma is jöhet, vagy őszi virágok

Mindegy mi, ha táplál, lesz télen hiányuk

Enni, enni sokat utód nő pocakban

Télen a táplálék cseppen, ritkán csurran.

 

Szarvasbőgés töri a karancsi csendet

Bikák viadala nem játék, vérre megy

Tehenekért folyik a véres küzdelem

Tekintélyteremtés, meg tehén szerelem

 

Ha kimarad egy év, hogy újra vívjanak

Élvezzék mit az ősz, számukra tartogat,

Fájdalmas veszteség, be nem pótolható

Természet szabta rend, el nem mulasztható.

 

Levelek az erdőt nászhoz öltöztetik

Színek orgiája és ezzel ünneplik

Az elmúlást, telet, a tavasz reményét

Hogy a tél engedje újra ébredést.

 

A fák ágai, mint dísztelen agancsok

Kötelességtudón, mint égi parancsot

Teljesítik, mit a természet követel.

Avar szőnyegével takar, mint a lepel.

 

Bújtatja fagy elől tavasz virágait

Hogy átvészelhessék a tél gyötrelmeit.

Útját állják minden ködnek, hónak, szélnek

Mindenség őreként, nyújt reményt a szívnek

 

Zenélnek az ágak, ha erős szél támad,

Törnek akkor, hogy ha a jég rájuk tapad

De nem mozdul, kitart, megvárja a tavaszt

Kövesd hát e példát, hogy ha erőd duzzad .

 

 

 

Végh József László
Author: Végh József László

Végh József László vagyok és ez az egyetlen dolog, ami biztos. Mert, hogy ki vagyok én? Fogalmam sincs. Téglagyári segédmunkás, sajtgyári előkészítő, kompresszorkezelő, lakatos, esztergályos, újságíró, filmrendező, mérnök, középiskolai tanár, megbukott mezőgazdász – vagy inkább gazda, költő, jelent meg verses kötetem -, író – jelentek meg elbeszéléseim -, de, hogy ki vagyok, fogalmam sincs. Jelenleg a Bársony Művészeti Kör alapítója és vezetőjeként csodálkozok mindenen, ami körül vesz. És hogy ki vagyok, talán egyszer kiderül. Van még idő. Még csak nyolcvannégy éves vagyok. Legutolsó könyvem ÉN NYÚJTOM A KEZEM címen ez év elején jelent meg, ami a Bársony Művészeti Körben folyó munkával foglalkozik. Verseket ma is írok, de leginkább vidám történetek elbeszélések, írásával szeretek foglalkozni. Ha így is kellek köszönöm.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Asszonysorsok-Terike

Vénasszonyok nyara van. Fullasztó, páratelt hőség. A nyár zivataros volt, s most is lóg az eső lába. A konyhában állok a tűzhely előtt, az öntöttvas

Teljes bejegyzés »

Sötétben izzó szemek

A Tollforgatók Discord közösségben minden vasárnap kapunk egy kihívást ún. heti kreatív írói feladat gyanánt és az erre a hétre kiadott feladat lényegében az volt,

Teljes bejegyzés »
Versek
Szilágyi Tünde

Hű barátom

Van egy hű társam, akit mindenki ismer, De senki sem olyan jól, mint én. Bús szavaim lettek a legjobb barátom. Hozzájuk szólok, hogyha szívem ég.

Teljes bejegyzés »

Emlékül barátaimnak

Emlékül barátaimnak Lábát lógatva fény ül a parton. Közelebb hajol egyre az alkony, és engedi itt, hogy a víz vigye, még hullámokat szelídítene. Száz meg

Teljes bejegyzés »

A megírt vers

A megírt vers Ma még megbocsájt az idő, miként az árnyék, hossza nő, hogy egyre több jel arcomon, árulja el rútan korom. Talán egy tündér

Teljes bejegyzés »