Elfogyó az idő

Elfogyó az idő

Feladni a reményt

annyi, mint meghalni,

elhagyni a fényt,

s azt tapasztalni

elfogyott, elfagyott az út, a láb, a cipő,

nincs értelme tovább menni,

elfogyó az idő…

Pecze István

2014.09.14.

Pecze István
Author: Pecze István

1989. december 15-én születtem Kazincbarcikán. Aggteleken élek, itt jártam általános iskolába, gimnáziumi éveimet szülővárosomban töltöttem. A versíráson kívül más művészeti ágak is foglalkoztatnak. Rajzolok, festek, a zene pedig kihagyhatatlan része a mindennapjaimnak. Édesapám is festett, Pecze Imre, illetve nővérem végzett festő restaurátor. Szeretek olvasni, illetve nyelveket tanulni, nyilván ez is közrejátszik az írásban. Ezt a vonalat anyai ágról kaptam, hiszen anyukám orosz tanár végzettséggel rendelkezik. Már kisgyermekkoromban is írtam verseket, ezeket a család meg is őrizte tudtom nélkül. Igazából ahogyan sok embernél olvastam itt a blogjaikban, az érzéseim feldolgozása miatt kezdtem el írni. Aztán az idő folyamán a versek nyelvezete, szerkezete, mondanivalója változott, fejlődött. Érdekes visszaolvasni, akár egy naplóban, mi foglalkoztatott tíz éve. Verseim témája változó, nagy része lelki vívódásokat ölel fel, ma már egyre több a társadalomkritika is. De a természet is sokszor inspirál. Az Irodalmi Rádióval való kapcsolatomat Lovass Adél alkotótársamnak köszönhetem, amit ezúton is nagyon köszönök neki. Örömteli volt, hogy első pályázatom nyertesnek bizonyult. Így a „Virgonc” című versemmel bekerültem a „Vidám versek” című antológiába. Köszönöm ezt a lehetőséget is, mely nem csak nekem szerzett nagy örömöt környezetemben.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Rózsa Iván: Ősz

Rózsa Iván: Ősz Mindig vöröslőn Köszönt be hozzánk az ősz: Szürkén távozik. Budakalász, 2024. szeptember 5. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Teljes bejegyzés »

Isten hozott

Isten hozott   Isten hozott édes gyermek, Ezen a görbe, és sík világon; Még meg sem láttad a napvilágot, De már szüleidnek te vagy a

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Előttem, mögöttem…

Rózsa Iván: Előttem, mögöttem… Előttem az élet: Rövidebbik, rusnyább része… Mögöttem az élet: Nagyobbik, szebb szelete… A haláltól nem félek: Csak tehetetlen düh ne közeledne!

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Rezümé

Rózsa Iván: Rezümé (12 összefoglaló haiku) Reszket a bokor, Mert vércse szállott reá: Nagyon fél szegény… Jósnak bizonyult Költő: könnyen eldobott Özvegyi fátyol… Jövőt jövendölt,

Teljes bejegyzés »

Miért, miért !?

Miért, miért ! A világ mindig változik Az ember bár nem alázkodik aláveti magát a jó és rossz ideáknak, ezzel nem mindig tesz jót magának

Teljes bejegyzés »